Értékelés:
A könyv középpontjában Phoebe áll, egy fiatal lány, aki a második világháborús Los Angelesben, édesanyja panziójában érik felnőtté. A könyvben összefonódnak a lány személyes küzdelmei a család dinamikájával és az otthonukba érkező különleges karakterekkel, megragadva annak a történelmi korszaknak a lényegét.
Előnyök:Az olvasók dicsérik a lebilincselő karaktereket és interakcióikat, a második világháború alatti élet hiteles ábrázolását, a magával ragadó elbeszélői stílust, valamint a Phoebe felnőtté válásának humorát és meghatóságát. A könyvet lebilincselő olvasmányként írják le, és a történelem egy jelentős korszakába enged bepillantást.
Hátrányok:Egyesek talán túl nosztalgikusnak vagy leegyszerűsítőnek találják az elbeszélői stílust, és az a benyomás alakulhat ki, hogy a könyv erősen a karakterközpontú történetvezetésre támaszkodik, átfogó cselekmény nélkül. Néhány olvasó talán bizonyos témák mélyebb feltárására vágyik.
(11 olvasói vélemény alapján)
The Night Birds Still Sing
Az éjszakai madarak még mindig énekelnek egy félig önéletrajzi jellegű gyermekkori emlékirat, amely az 1940-es évek Hollywoodjába kalauzol el bennünket egy frissen elvált, zsidó anya albérletében élő színes szereplőgárdával. A fiatal főszereplő drámai módon mutatja be viharos életét, miközben felfedezi születőben lévő irodalmi tehetségét.
Eleinte a nagy házba költözés és az anyja szobatársai között való élet üdvözlendő felüdülés volt a szülei állandó veszekedései elől, de Phoebe még mindig álmában járkál, és a húgának rémálmai vannak.
A Pearl Harbor megtámadása utáni estén kezdődött. Phoebe legjobb barátját és családját a rendőrség internálótáborba hurcolta, a szülei pedig életük legrosszabb veszekedését vívták. Az anyja kilép a házasságból, és hogy átvészelje a háborút a lányaival együtt, hollywoodi albérletet nyit. A régi viktoriánus ház igazi vétel, mivel a kormány a piaci érték alatt árulja a japán családok elkobzott házait.
Most minden ablakot besötétítenek éjszakára, és az összes utcai lámpát letakarják, hogy elrejtsék a tengerparti házakat a japán bombák elől. De ez Hollywood. A Phoebe életét megjárt lakótársak között akadnak sztárocskák, jazz-zenészek, szélhámosok, sokat szenvedett írók és holokauszt-túlélők.
Phoebe hiányzó apja után vágyakozik, és öntudatlanul őt keresi azokban a férfiakban, akik a lakótelepet benépesítik, vagy akik megfordulnak anyja életében: a jazz-zenészben, a senkiháziban és a szélhámosban. Vágyik anyja szeretetére is, de Elaine keményen megkeményedett az élet terhei alatt. Minden este panaszkodik a madarak idegesítő énekére, amelyek megzavarják az alvását. "Fogjátok be a pofátokat, kácsák!" - kiabálja. Az éjszakai madarak mégis énekelnek.
Az Éjjeli madarak még mindig énekelnek vicces, melankolikus, tele vágyakozással, haraggal és kétségbeeséssel, és egy fiatal lány reményei által vezérelve.