Értékelés:
A könyv alapos tanulmányt nyújt az elefántcsőrű harkályról, kiemelve a faj történelmi jelentőségét és azt a környezeti környezetet, amelyben élt. Bár sok olvasó értékeli a részletes leírásokat és az informatív tartalmat, néhányan megjegyzik, hogy az olvashatósággal kapcsolatos problémák vannak, és további anyagokat szeretnének a jelenlegi kiadásban.
Előnyök:⬤ Jól megírt és informatív
⬤ részletes leírások az elefántcsőrű harkály szokásairól és élőhelyéről
⬤ legendás, közvetlen tapasztalatokkal rendelkező szerző
⬤ a téma meghatározó tanulmányának tekinthető.
Az apró betűméret miatt nehezen olvasható; egyes olvasók több frissített tartalomra és a könyv későbbi kutatásokra gyakorolt hatására vonatkozó reflexiókra vágynak.
(8 olvasói vélemény alapján)
The Ivory-Billed Woodpecker
A sokáig kihaltnak hitt, nehezen megfogható elefántcsőrű harkályt végül 2021-ben hivatalosan is kihaltnak nyilvánították. 1999-ben azonban a madarász közösséget felbolydította a hír, hogy egy vadász egy louisianai erdőben észlelte.
Expedíciók sora folytatta a ritka madár felkutatását, és minden kereső erre az elegáns értekezésre támaszkodott. James Tanner doktori disszertációjaként írta, és a National Audubon Society adta ki 1942-ben, amikor még néhány faj még megtalálható volt az Egyesült Államok déli részének cipruserdeiben és fenékvidéki erdeiben. A könyv az elefántcsontpinty általános leírásával kezdődik, és elmagyarázza, hogyan lehet megkülönböztetni a gyakrabban előforduló rokonától, a fakopáncstól.
Ezt követően a könyv bemutatja a faj eredeti elterjedési területét; ismerteti a faj eltűnésének történetét és az 1940-es elterjedésének történetét; tárgyalja az egyes madarak populációs sűrűségét és elterjedési területét; a táplálkozási és táplálkozási szokásokat; a napi rutint a fészkelésen kívüli időszakban; a hangot; az emberi jelenlétre adott reakciókat; a kotorászást; a szaporodási és fészkelési szokásokat; a fiatalok gondozását; valamint a fészekrakás sikertelenségének okait. Végezetül a szerző egy általános és egy konkrét programot vázol fel a faj megőrzésére.
A függelékben szerepel a nomenklatúra, a rokon fajok, a tollazat, az anatómia és a méretek, valamint a szövegben említett madarak, emlősök és hüllők tudományos neveinek felsorolása. A türelmes, igényes terepkutatás mintaképe ez a könyv, amely a madarászok és más természetkedvelők számára tényszerű és lebilincselő olvasmány.