Az elefánttemetőbe

Olvasói vélemények

Tarquin Hall „Az elefánttemetőbe” című könyve egy asszami elefántvadászatról szóló elbeszélés, amely az ember és az elefánt közötti konfliktus, a kulturális felismerések és a környezetvédelmi kérdések témáit járja körül. A történet ötvözi a személyes kalandot az asszami kultúra mélyebb vizsgálatával és a természetvédelmi erőfeszítések körüli összetettséggel, megragadva a helyi közösségek és a fenséges teremtmények közötti feszültséget, amelyekkel megosztják a földjüket.

⬤ Lenyűgöző elbeszélői stílus, amely úgy olvasható, mint egy kalandregény.
⬤ Az asszami kultúra és környezet gazdag leírása.
⬤ Betekintést nyújt a helyiek és az elefántok előtt álló kihívásokba.
⬤ A cselekmény és a veszteségről és a természetvédelemről szóló megható elmélkedések között egyensúlyoz.
⬤ Az érintett szereplők, különösen az elefántvadász, akiről kiderül, hogy szerepe ellenére tiszteli az elefántokat, jól ábrázolja őket.

⬤ Néhány olvasó kritizálja a szerzőt a faji szempontból érzéketlen megjegyzések és a helyiekkel szembeni leereszkedő hangnem miatt.
⬤ Időnként ellenőrizhetetlen és szenzációhajhász anekdotákra támaszkodik.
⬤ Egyes leírások túlságosan leegyszerűsítőnek tűnhetnek, és bizonyos kulturális vonatkozásokból hiányzik a mélység.
⬤ A stilizált próza melodramatikusnak tűnhet.

(43 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

To the Elephant Graveyard

Könyv tartalma:

India északkeleti határvidékén egy gyilkos elefánt tombol, Assam rizsföldjein vadászik, és több tucatnyi gazdát gyilkol. A helyi erdészeti tisztviselők, akik tehetetlenek az elefánt megállítására, behívják India egyik utolsó engedélyezett elefántvadászát, és parancsot adnak ki a gazember elpusztítására.

Az ezt követő vadászatról egy delhi újságban olvasva Tarquin Hall újságíró Assamba repül, hogy utánajárjon. Az Elefánttemetőbe egy gyilkos elefánt felkutatásának lebilincselő beszámolója India északkeleti csücskében, és eleven portré az elefántokkal szorosan együtt élő khasi törzsről. Bár úgy tűnik, hogy ez az ember és az állat békés együttélésének világa, Hall kezdi látni, hogy az elefántok szenvednek, mivel elvesztették természetes élőhelyüket az erdők pusztulása és a modernizáció miatt.

Az éhes, összezavarodott, és mivel alig maradt erdő, ahol elbújhatnának, az elefántcsordák lassan alkalmazkodnak a háziasításhoz, de sokan elszántak és dühösek. Az izgalommal gyakran megbabonázó, „lapozgató detektívtörténethez” (Publishers Weekly) hasonlóan Az elefánttemetőbe ugyanakkor bensőséges és megható is, ahogy Hall nagyszerűen elkalauzol minket egy olyan helyre, amelynek ősi szokásai az egyre zsugorodó erdővel együtt gyorsan eltűnnek.