Az élet mint többlet: Biotechnológia és kapitalizmus a neoliberális korszakban

Olvasói vélemények

Belinda Cooper „Az élet mint többlet” című könyve a biotechnológia, a kapitalizmus és a társadalmi kérdések közötti bonyolult kapcsolatot vizsgálja, mély szociológiai elemzést kínálva, amely különböző történelmi és kortárs témákat kapcsol össze. A kritikusok elismerően nyilatkoznak a könyv éleslátó hozzászólásairól és olvasmányosságáról, ugyanakkor megjegyzik, hogy sűrű és összetett.

⬤ A biotechnológia és a kapitalizmus átfogó elemzése.
⬤ Történelmi és szociológiai kontextusban gyökerezik.
⬤ Éleslátó és előrelátó hozzájárulás több tudományterülethez.
⬤ Elméleti szigor és történelmi részletesség.
⬤ Magával ragadó és rendkívül olvasmányos a sűrűség ellenére.

⬤ Egyes részek sűrűnek vagy összetettnek tekinthetők.
⬤ Kihívást jelenthet a témában járatlan olvasók számára.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Life as Surplus: Biotechnology and Capitalism in the Neoliberal Era

Könyv tartalma:

Az 1970-es évektől napjainkig tartó időszakra összpontosítva az Élet mint többlet a politika, a gazdaság, a tudomány és a kulturális értékek közötti kapcsolatról szóló éles és fontos tanulmány a mai Egyesült Államokban. Melinda Cooper bemutatja, hogy a biotechnológia története nem érthető meg a neoliberalizmus mint politikai erő és mint gazdaságpolitika egyidejű felemelkedésének figyelembevétele nélkül. A rekombináns DNS-technológia 1970-es évekbeli kifejlesztésétől az őssejtkutatással kapcsolatos második Bush-kormányzat politikájáig Cooper összekapcsolja a szabadpiaci kapitalizmus utópisztikus polémiáját a kommercializált élettudományok növekvő belső ellentmondásaival.

A biotechnológiai forradalom a gazdasági termelést genetikai, mikrobiális és sejtszintre helyezte át. Abból a feltételezésből kiindulva, hogy az életet az értékteremtés körforgásába vonták be, Cooper kiemeli a tudományos, gazdasági, politikai és társadalmi gyakorlatok közötti kapcsolatokat. A Reagan-kori tudománypolitika, az élettudományok militarizálása, a HIV-politika, a gyógyszeripari imperializmus, a szövettechnológia, az őssejt-tudomány és az életvédő mozgalom beható elemzésével a szerző megvizsgálja azokat a spekulatív impulzusokat, amelyek a biogazdaság növekedését ösztönözték.

Az új posztindusztriális gazdaság középpontjában a biológiai élet többletértékké alakítása áll. Az élet mint többlet világos értékelést nyújt mind a kortárs élettudományok átalakító, terápiás dimenzióiról, mind pedig a kialakulóban lévő biogazdaság körül kikristályosodó erőszakról, kötelezettségről és adósságkiszolgálásról.