
Life Witness: Evolution of the Psychotherapist
Az Élet tanúja: T. Byram Karasu bemutatja, hogyan válhat egy fiatal terapeuta a saját terápiás iskoláján túllépve szakértő klinikussá.
Minden fiatal terapeuta úgy próbálja tökéletesíteni a készségeit, hogy egyetlen paradigmához rögzül, és annak az adott iskolának a szakértő technikusává válik. A gyakorlat első öt-tíz évében - az úgynevezett tapasztalati evolúciós szakaszban - a terapeuta rájön, hogy egyetlen paradigma sem alkalmas minden pszichopatológia kezelésére. A terapeuta így elkezdi elsajátítani más pszichoterápiás iskolák technikáit, és a paradigmák váltogatásával szinkronizálja magát a páciens elméjével.
Ebből a szinkronizációból kiindulva minden technikája fejlődni kezd, és a szakértő klinikusból mesterpszichoterapeuta válhat. A pszichoterapeutának, aki túllépett a pszichoterápiás iskoláján, most magát a pszichoterápia területét kell meghaladnia.
Ha a páciens egzisztenciális problémáival is foglalkozni akar, a terapeutának először magának kell megbirkóznia ezekkel a kérdésekkel. Végül is a terapeuta csak addig tudja elvinni a pácienst, ameddig ő maga eljutott. Az Élet tanúja azt mutatja, hogy a terapeuta e formatív fejlődési szakasza magában foglalja az irodalom, a filozófia és a spiritualitás széleskörű műveltségét.
Karasu végül arra a következtetésre jut, hogy a terapeutáknak meg kell találniuk az élet értelmét és célját, mielőtt hiteles ént tudnának ápolni, és olyanná válhatnának, akinek a jelenléte önmagában is terápiás. Amint ez megtörténik, minden "terápiás üzenet" természetesen belülről fog eredni.