Értékelés:
Christopher Lasch „Az elitek lázadása” című művét dicsérik a kortárs Amerika társadalmi és politikai problémáira vonatkozó prófétai meglátásaiért, különösen az elit és a munkásosztály közötti szakadékot emelve ki. A kritikusok megjegyzik, hogy a könyv a jelenlegi körülményekhez igazodik, és hatékonyan bírálja a kulturális és politikai dinamikát. Egyes kritikák azonban a könyv szerkezetére összpontosítanak, mivel az esszék gyűjteménye, amely néha összefüggéstelennek tűnhet, valamint arra, hogy egyes érvek az anekdotikus bizonyítékokra támaszkodnak.
Előnyök:A könyvet dicsérik az elit hagyományos értékektől és közösségektől való elszakadásának előrelátó elemzése, a kortárs társadalom meggyőző kritikája, valamint az elit és a munkásosztály közötti kapcsolatról való elgondolkodtatásra való képessége miatt. Az olvasók tanulságosnak és relevánsnak találják, egyesek pedig a modern politikai mozgalmak megértéséhez elengedhetetlen olvasmánynak nevezik.
Hátrányok:A kritikusok rámutatnak, hogy a könyv fejezetei néha önállónak tűnnek, és hiányzik belőlük az összefüggő folyam. Egyesek úgy vélik, hogy túlságosan nagy mértékben támaszkodik filozófiai érvekre, amelyeket nem támasztanak alá elegendő adat, és aggodalmukat fejezik ki egyes kritikák anekdotikus jellegével kapcsolatban. Emellett vannak reakciók Lasch hangnemére is, amelyet egyesek túlzottan ítélkezőnek vagy sürgetőnek tartanak.
(58 olvasói vélemény alapján)
The Revolt of the Elites and the Betrayal of Democracy
A Washington Post Book World címlapján John Judis a következőket írta: "A politikai elemzők az exit pollokat és a szavazókörökre lebontott szavazatokat tanulmányozták, hogy felmérjék a tavaly novemberi választások jelentőségét, de valószínűleg jobban tennék, ha a néhai Christopher Lasch könyvének olvasásával töltenék az idejüket". A National Review-ban pedig Robert Bork szerint Az elitek lázadása "provokatívan (és) éleslátóan cseng.".
Ellentmondások övezték Lasch célzott támadását az elitek ellen, az erkölcsi értékek elvesztése, valamint a középosztály és a szegények cserbenhagyása miatt, mivel a média és az oktatási intézmények nagy részét a probléma forrásaként állítja be. Ebben a lendületes művében Lasch a közösséghez való visszatérést, a történelmet és nem az önbecsülést tanító iskolákat, valamint az erkölcshöz, sőt a vallás tanításaihoz való visszatérést követeli.
Teszi mindezt pártatlanul, az amerikai történelem tanulságaira tekintve, és a hatalmon lévőket vádolja a gazdasági osztályok közötti egyre szélesedő szakadékért, amely válságot okozott az amerikai társadalomban. Az elitek lázadása és a demokrácia elárulása lebilincselő társadalmi kommentár.
