Értékelés:

A könyv részletesen megvizsgálja az amerikai kétéltű inváziók logisztikáját a második világháború alatt, kiemelve az utánpótlási vonalak kritikus fontosságát és a katonai siker biztosításához szükséges szervezettséget. Különösen az észak-afrikai, szicíliai, olaszországi és franciaországi hadműveletekre összpontosít, és azt állítja, hogy hatékony logisztika nélkül a nagy hadjáratok kimenetele drasztikusan másképp alakulhatott volna.
Előnyök:Átfogó és informatív, részletesen bemutatja a háborús kétéltű hadműveletek logisztikai kihívásait. Friss szemléletet nyújt a háború káoszáról, és hangsúlyozza az utánpótlási vonalak fontosságát. Jól kutatott, a kritikus műveletekre és azok történelmi hatásaira összpontosítva.
Hátrányok:A könyv túlságosan bonyolult lehet a logisztika iránt nem érdeklődő olvasók számára. Egyesek talán kevésbé találják lebilincselőnek, mivel a hangsúlyt inkább a logisztikára helyezi, mint a frontvonalbeli harcokra. Néhány olvasó talán több elbeszélésre vagy személyes történetre vágyik a tisztán logisztikai beszámoló helyett.
(3 olvasói vélemény alapján)
War of Supply: World War II Allied Logistics in the Mediterranean
A második világháborúban bevezetett modern hadviselés korszaka a szövetséges hatalmakat az évszázad egyik legbonyolultabb logisztikai kihívása elé állította: hogyan lehet olyan kiterjedt támogató hálózatot kialakítani, amely képes ellátni és fenntartani egy több szolgálatból és sok különböző nemzetből álló hatalmas katonai erőt, több ezer mérföldre a hazai kikötőktől. A náci rezsim legyőzéséhez elengedhetetlen volt a tankok mozgásban tartása, a repülőgépek repülése, valamint az élelmiszer- és segélyszállítmányok folyamatos biztosítása.
Ebben a széleskörűen kutatott könyvben David Dworak a színfalak mögé vezeti az olvasót, és részletesen bemutatja az 1942 és a második világháború 1945. május 8-i befejezése közötti nagy földközi-tengeri hadjáratok stratégiai műveleteinek minden egyes részletét.
Dworak bepillantást enged az olvasóknak a függöny mögé, hogy megmutassa, hogyan vívott a szövetségesek által kifejlesztett hatalmas adminisztratív bürokrácia a szó szoros értelmében vett „matériaháborút”, amely egyértelmű stratégiai előnyt biztosított számukra a tengelyhatalmakkal szemben. Észak-Afrikától Dél-Franciaországig folyamatos erőfeszítéseik és innovációik fejlesztették ki azt a keretet, amely segített létrehozni és fenntartani a hadszínteret, és végül kikövezte a győzelemhez vezető utat.