Értékelés:
A kritikák méltatják Bruno Snell „Az elme felfedezése a görög filozófiában és irodalomban” című könyvét, amely az ókori görög gondolkodás sűrű, ugyanakkor éleslátó feltárása, és összekapcsolja azt a nyugati filozófia és kultúra alapjaival. A könyvet alapos elemzése, világossága és jelentős tudományos hozzájárulása miatt dicsérik, ugyanakkor a nem szakemberek számára is hozzáférhető. Néhány olvasó azonban megemlíti, hogy a mélyebb megértéshez a görög nyelv ismerete szükséges, és sűrűsége nem biztos, hogy mindenkinek megfelel, aki könnyed olvasmányra vágyik.
Előnyök:⬤ Az ókori görög gondolkodás mélyreható és alapos elemzése.
⬤ Éleslátó kapcsolat a görög szellemtörténet és a nyugati filozófia között.
⬤ Tudományos jellege ellenére a nem tudósok számára is hozzáférhető.
⬤ Kifejezetten ajánlott a történelem, a filozófia és az irodalom iránt érdeklődőknek.
⬤ Világos és őszinte írás, amely elősegíti az elmélkedést.
⬤ A görög ábécé ismerete szükséges, mivel számos kifejezés görögül szerepel.
⬤ Sűrű és összetett anyag; nem alkalmas könnyed olvasásra.
⬤ Egyes érvek ellentmondásosnak tekinthetők.
(11 olvasói vélemény alapján)
The Discovery of the Mind: The Greek Origins of European Thought
Az európai gondolkodás a görögökkel kezdődik. A tudományos és filozófiai gondolkodás - az igazság keresése és az élet változatlan alapelveinek megragadása - történelmi fejlődés, vívmány; és ahogy Bruno Snell írja Az elme felfedezése című könyvében, nem kevesebb, mint forradalom.
A görögök nem a már rendelkezésükre álló szellemi erőforrásokat vették alapul, és nem csupán új témákat térképeztek fel a viták és a kutatás számára. A költészetben, a drámában és a filozófiában valójában felfedezték az emberi elmét. Az ember fokozatos önmegértésének szakaszai az ókori irodalomban Homérosztól Vergiliusig feltárulnak.
Az ember természetének racionális szemlélete lassan érvényesült az eposz és a lírai költészet, a tragédia és az irodalomkritika, a prae-szókratikus gondolkodás és a korai görög etika alkotásaiban, egészen a humanitas felfedezéséig és Vergilius Árkádiájának szellemi tájképéig. Az elme felfedezése mérföldkőnek számító mű a tudat eme fejlődésének nyomon követésében - az emberiség történetének egyik megkülönböztető jellemzője.
