Értékelés:
A könyv a totalitarizmus és az elmék manipulálására és irányítására használt pszichológiai technikák mélyreható feltárása, amely a szerző második világháború alatt szerzett tapasztalataira támaszkodik. Sok olvasó úgy találja, hogy a könyv kísértetiesen kapcsolódik a mai társadalmi kérdésekhez, hangsúlyozva a propaganda veszélyeit és a független gondolkodás fenntartásának fontosságát. Néhány olvasó azonban azt is megemlíti, hogy a könyv sűrű és kihívást jelentő olvasmány, amely inkább komoly tanulmányozást, mint alkalmi szórakozást igényel.
Előnyök:⬤ Értékes betekintést nyújt a totalitarizmusba és a propagandába.
⬤ Erős kapcsolódási pontok a kortárs témákhoz, így a könyv napjainkban is aktuális.
⬤ Jól kutatott, és alaposan megvizsgálja a pszichológiai manipulációs technikákat.
⬤ Önálló gondolkodásra és a mentális kényszerítés tudatosítására ösztönöz.
⬤ Reményt és stratégiákat kínál a manipulációtól való mentális megszabaduláshoz.
⬤ Sűrű és kihívást jelentő olvasmány, nem biztos, hogy megfelel az alkalmi olvasóknak.
⬤ Egyesek unalmasnak találják, vagy hiányolják a technikai részleteket.
⬤ Egyesek számára a szervezés laza és laza lehet, ami ellentmondásokkal járhat.
⬤ Az Audible verzió narrációs tempója ronthatja az olvasás élményét.
(189 olvasói vélemény alapján)
The Rape Of The Mind: The Psychology Of Thought Control, Menticide And Brainwashing
1933 óta, amikor egy teljesen elkábított és próbára tett emberi roncs bevallotta, hogy ő gyújtotta fel a berlini Reichstag-tüzet, Dr. Joost A. M. Meerloo tanulmányozta azokat a módszereket, amelyekkel a szisztematikus mentális nyomás az embereket alázatos behódolásra készteti, és amelyekkel a totalitáriusok szubjektív „igazságukat” áldozataik elméjébe vésik. A második világháború első két és fél évét Dr. Meerloo a nácik által megszállt Hollandia nyomása alatt töltötte, és többször is első kézből szemtanúja volt a náci mentális kínzás módszereinek... Ez idő alatt pszichiátriai és pszichoanalitikus ismereteit felhasználhatta néhány áldozat kezelésében. Majd a kényszervallatás személyes tapasztalatai után egy náci börtönből és a biztos halál elől Angliába menekült, ahol a holland erők pszichológiai osztályának vezetőjeként hivatalosan is megfigyelhette és tanulmányozhatta a kényszerítő módszereket. Ebben a minőségében nemcsak árulókat és kollaboránsokat kellett vizsgálnia, hanem az ellenállás azon tagjait is, akik a legnagyobb lelki nyomáson mentek keresztül. Később, mint a jóléti főbiztos, közelebbi kapcsolatba került azokkal, akik fizikai és mentális kínzásokon mentek keresztül. A háború után az Egyesült Államokba került, ahol háborús tapasztalatai nem engedték, hogy kizárólag pszichiátriai gyakorlatára koncentráljon, hanem arra kényszerítették, hogy a tisztán orvosi szempontokon túlmenően a probléma társadalmi vonatkozásaira is kitérjen.
Ahogy egyre több esetet hoztak nyilvánosságra a gondolatirányításról, az agymosásról és a mentális kényszerítésről - Mindszenty bíboros, Schwable ezredes, Robert Vogeler és mások -, az érdeklődése egyre nőtt. Dr. Meerloo volt az, aki erre a különös bűncselekményre a menticídium, a szellem megölése szót alkotta. E totalitárius eljárásokról való tudását hivatalosan is elismerték; szakértő tanúként szolgált Schwable ezredes, a tengerészgyalogság tisztjének ügyében, akit a koreai elfogását követő több hónapos fizikai és mentális kínzás után arra kényszerítettek, hogy bevallja, részt vett a baktériumháborúban. Dr. Meerloo álláspontja szerint az emberek gyenge pontjaira gyakorolt nyomás révén a totalitárius módszerek bárkit „árulóvá” tehetnek. Az elme megerőszakolása című könyvében pedig messze túlmutat a mentális kínzás közvetlen katonai következményein, és leírja, hogy saját kultúránkban hogyan mutatkoznak észrevétlenül az emberek elméjének nyomás alá helyezésének tünetei. Szisztematikusan elemzi az agymosás, a mentális kínzás és kényszerítés módszereit, és bemutatja, hogy a totalitárius stratégia a tömegpszichológia alkalmazásával hogyan vezet az elme szisztematizált „megerőszakolásához”. Leírja a hidegháború új korszakát a mentális terrorral, a verbokráciával és a szemantikai köddel, a félelemnek a tömeges alávetettség eszközeként való felhasználását, valamint a hazaárulás és a lojalitás problémáját, amely oly veszélyes zűrzavarral terhelt.
Az elme megerőszakolása az érdeklődő laikusok számára íródott, nem csak a szakértők és tudósok számára. Rész Az egyéni alávetettség technikái. 1. Te is bevallanád. 2. Pavlov tanítványai mint cirkuszi idomárok. 3. Gyógyszeres behódolás. 4. Miért engednek? A hamis vallomás pszichodinamikája. A tömeges behódolás technikái. 5. Az elme elleni hidegháború. 6. A totalitarizmus és annak diktatúrája. 7. A totalitárius gondolkodás behatolása. 8. Próbatétel a próbatétel által. 9. A félelem mint a terror eszköze. Rész A nem feltűnő kényszerítés. 10. A gyermek az ember apja. 11. Mentális fertőzés és tömeges téveszme. 12. A technológia behatol az elménkbe. 13. A közigazgatási elme behatolása. 14. A köpönyegforgató mindannyiunkban. Rész A védekezés keresése. 15. A mentális kínzás elleni felkészülés. 16. Nevelés a fegyelemre vagy a magasabb morálra. 17. A régi bátorságtól az új bátorságig. 18. Szabadság - szellemi gerincünk
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)