Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv Augustinusnak a tudásról és a lélek természetéről vallott filozófiáját vizsgálja, összehasonlítást végez Platónnal, és a tanulás, a reinkarnáció és a tudat összetettségét tárgyalja. A recenzensek mély, intellektuális műnek tartják, amely Augustinust az ismeretelmélet jelentős gondolkodójaként mutatja be.
Előnyök:⬤ Alaposan feltárja Augustinusnak a tudásról és a lélekről vallott nézeteit.
⬤ Augustinust filozófiai zseniként és eredeti gondolkodóként mutatja be.
⬤ A szerzőt, Nash-t dicsérik, mert ügyes népszerűsítője a filozófiának és tisztességesen mutatja be a különböző nézeteket.
⬤ Foglalkozik a tudattal és a reinkarnációval kapcsolatos összetett elképzelésekkel, és ezzel a mély filozófiai viták iránt érdeklődő olvasókhoz szól.
Hátrányok:⬤ A téma nagyon mély és filozofikus, ami néhány olvasó számára megnehezíti a teljes megértést.
⬤ Néhány kritikus a könyv egyes részeit nehezen érthetőnek találta.
⬤ A könyv a tárgyalt témák jellege miatt furcsának vagy túlságosan bonyolultnak tűnhet.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Light of the Mind: St. Augustine's Theory of Knowledge
Könyv tartalma:
Szent Ágoston nemcsak az ókori filozófiát és a korai keresztény teológiát a középkori gondolkodással összekötő híd, hanem az, aki filozófiájában és különösen ismeretelméletében megelőzte Descartes és Malbranche, Berkeley és Kant legfontosabb gondolatait. A Szent Ágoston gondolkodásának központi aspektusáról szóló tanulmányban a szerző elemzi ismeretelméletének különböző aspektusait, és új értelmezést kínál az isteni megvilágosodásról alkotott elképzelésének.
Először Szent Ágoston szkepticizmusról és igazságról, hitről és értelemről, valamint érzékszervi észlelésről és gondolkodásról vallott nézeteit vizsgálja meg, hogy megmutassa, milyen kapcsolatban állnak az isteni megvilágosodásnak mint az ember számára az igazság végső forrásának ezen elméletével. A megvilágosodás elméletének helyes megértése, vagyis az, hogy az ember hogyan fogja fel az isteni eszméket, a legnehezebb probléma Szent Ágoston ismeretelméletében, mivel nem fogalmazott meg semmilyen szisztematikus ismeretelméletet. Nash úr szerint az augustinusi episztemológia bármelyik ismertetésének három paradoxont kell feloldania: azt, hogy az értelem egyszerre passzív és aktív; hogy a formák hogyan különböznek - és hogyan nem különböznek - az emberi elmétől; és hogy az ember elméje miképpen az a fény, amely lehetővé teszi a megismerést, és miképpen nem az.
Az isteni megvilágosodás természetének magyarázatakor Nash négy értelmezést tárgyal, amelyeket előadtak; a tomista (amelyet elutasít, mivel nem hűséges a Szt.
Augustinus általános filozófiája), a ferences, a formalista és az ontológus. Itt egy módosított ontológus nézet mellett érvel.
A keresztény teológia és a neoplatonikus filozófia szintézisében Szent Ágoston úgy vélte, hogy az egész teremtés különböző mértékben részesül az igazságban, hogy az ember mint a teremtés legmagasabb rendű része, aki Isten képmására teremtetett, és így bizonyos fokig osztozik az isteni természetben, az isteni fény és a saját elméjének fénye révén képes megismerni az igazságot. Nash szerint Szent Ágoston, amikor megpróbált választ találni a megismerés örök problémájára, olyan elméletért küzdött, amely egyesíti a konceptualizmus és a realizmus előnyeit, és a válasza modernebb volt, mint azt sokan gondolnák. Ronald Nash-t széles körben a világ egyik legjelentősebb evangélikus filozófusának tartják.
A Déli Baptista Teológiai Szeminárium filozófiaprofesszora a Kentucky állambeli Louisville-ben. Számos más főiskolán és szemináriumon is tanított, többek között a Western Kentucky Universityn és a Reformed Theological Seminaryn. Dr.
Nash több mint 35 filozófiai, teológiai és közgazdasági könyv szerzője, és a világ minden táján keresett előadó.
