Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv Tom Savini eredeti forgatókönyveit mutatja be az 1990-es „Az élőhalottak éjszakája” remake-hez, és bár érdekes betekintést nyújt a rendező eredeti elképzelésébe és folyamatába, a kivitelezésről és értékéről igen eltérőek a vélemények. A film és Savini rajongói értékelik a storyboardok művészi aspektusát, de sokan csalódtak a részletes kulisszák mögötti információk hiánya, a tartalom rövidsége és a könyv elkészítésének általános minősége miatt.
Előnyök:A rajongók örömüket lelik Savini művészi storyboard-értelmezéseinek megtekintésében, amelyek betekintést nyújtanak a film lehetséges irányába. A horrorrajongók és gyűjtők számára nélkülözhetetlen darab, amely nyers és szórakoztató betekintést nyújt a film elképzelt művészi víziójába. Egyes olvasók élvezik az egyedi nézőpontot és a nosztalgiát, amelyet az eredeti filmmel kapcsolatban felidéz.
Hátrányok:A könyvet megtévesztően úgy reklámozzák, mintha új tartalmat kínálna, miközben elsősorban a film felismerhető storyboardjaiból áll. Sok kritikus úgy érzi, hogy a könyvből hiányzik a film készítésével kapcsolatos mélység, mivel minimális kulisszák mögötti információt tartalmaz. Emellett több megjegyzés is elhangzott az alacsony színvonalú gyártásról és a magas árról, ami csalódást okoz, különösen a rajongók számára, akik tartalmasabb kínálatot vártak.
(11 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Night of the Living Dead '90: The Version You've Never Seen
Könyv tartalma:
Ki tudná elfelejteni a nagyszerű díszleteket, amelyeket Tom Savini álmodott meg George Romero klasszikusának, Az élőhalottak éjszakájának remake-jéhez? Mint például azt a csodálatos jelenetet, amikor Ben, aki csak egy töltényt tud betenni a revolverébe, megtámadják a zombik, és mi kínlódva nézzük, ahogy a henger lassan forog, és a kalapács minden egyes eredménytelen kattanása egyre közelebb hozza az élő töltényt a kilövéshez.
Vagy a fantasztikus tisztelgés a Lolita előtt, amelyben Barbara, a gyenge, sokkos állapotban lévő áldozatból a fegyverrel hadonászó, magához ragadó hőssé változva kivégzi a gyáva Harry Coopert, aki egy egészalakos tükör mögé bújik, képletesen millió darabra törve magát. Mindezek a jelenetek ismeretlenek lehetnek, mert soha nem forgatták le őket, még a forgatókönyv fázisán sem jutottak túl.
Mint Savini rajongói tudják, a veterán effektmester számos dolgot tervezett játékfilmes rendezői debütálásához, és a fent felsorolt három még csak a felszínét sem karcolja Az élőhalottak éjszakája 1990-es, nem látott változatának. Most azonban, közel harminc évvel a történtek után, el lehet mesélni az igazi történetet.
