Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv részletesen elemzi az első keresztes hadjáratot, hangsúlyozva I. Komnénosz Alexiosz bizánci császár kulcsszerepét a keresztes hadjárat megszervezésében, amely válaszul szolgált a birodalmát fenyegető veszélyekre. Bár fontos meglátásokat és perspektívákat kínál, kritika érte, hogy megalapozatlan állításokra támaszkodik, és nem foglalkozik teljes mértékben az általa leírt események összetettségével.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és informatív
⬤ egyedülálló nézőpontot kínál az első keresztes hadjáratról bizánci szemszögből
⬤ olvasmányos és lebilincselő írói stílus
⬤ az alkalmi olvasók és a tudósok számára egyaránt vonzó
⬤ hatékonyan hangsúlyozza I. Alexiosz császár jelentőségét a keresztes hadjáratot megelőző eseményekben.
Hátrányok:⬤ Tartalmaz megalapozatlan állításokat és leegyszerűsítéseket
⬤ időnként elhallgat fontos eseményeket és szempontokat, különösen a nyugati kereszteseket illetően
⬤ hiányoznak az olyan alapvető eszközök, mint a térképek és a kiejtési útmutató
⬤ a teljes megértéshez előzetes ismeretekre lehet szükség a témában
⬤ a kritikus olvasók néhány ténybeli pontatlanságot észleltek.
(52 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The First Crusade: The Call from the East
Könyv tartalma:
A hagyomány szerint az első keresztes hadjárat II. Urbán pápa kezdeményezésére kezdődött, és 1099 júliusában tetőzött, amikor nyugat-európai lovagok ezrei szabadították fel Jeruzsálemet az iszlám fenyegetése alól. De mi van akkor, ha az első keresztes hadjárat valódi katalizátora Rómától keletre, jóval keletebbre volt? Peter Frankopan ebben az úttörő könyvben, amely közel egy évezredes tudományossággal száll szembe, feltárja az első keresztes hadjárat el nem mondott történetét.
Az első keresztes hadjárat szinte minden történésze a pápaságra és annak készséges nyugati harcosaira összpontosít, a bátorságról, tragédiáról és ellenállóképességről szóló számtalan népszerű történet mellett. Ezzel éles ellentétben Frankopan a keleti eseményeket vizsgálja, különösen Konstantinápolyból, a keresztény Bizánci Birodalom székhelyéről. Az eredmény revelatív. Az első keresztes hadjárat valódi kezdeményezője, mint látjuk, I. Komnénosz Alexiosz császár volt, aki 1095-ben, amikor birodalmát a törökök ostromolták és az összeomlás szélén állt, katonai támogatásért könyörgött a pápához.
Frankopan régóta figyelmen kívül hagyott keleti forrásokra támaszkodva provokatív és rendkívül eredeti magyarázatot ad az első keresztes hadjáratot követő, világot megváltoztató eseményekre. A Vatikán győzelme megszilárdította a pápai hatalmat, miközben Konstantinápoly, a még mindig életerős Bizánci Birodalom szíve soha nem állt talpra. Ennek eredményeképpen mind Aleksziosz, mind Bizánc a történelem peremére szorult. Frankopan forradalmi művéből pontosabban megérthetjük, hogy Jeruzsálem bevétele miként teremtette meg a terepet Nyugat-Európa máig tartó uralmának, és hogyan alakította a modern világot.
