Az elvárások között: Lessons from a Pediatric Residency

Olvasói vélemények

A Meghan Weir által írt „Várakozások között” című könyvről szóló kritikák a vélemények széles spektrumát mutatják. Sok olvasó értékeli, hogy a könyv betekintést nyújt a gyermekgyógyászati rezidensképzés érzelmi és kihívásokkal teli tapasztalataiba. Kiemelik a szívfájdalom és a diadal keveredését a történetekben, valamint a szerző őszinteségét és személyes reflexióit. Egyes kritikák azonban a rezidensképzés vélt negativitására és kiegyensúlyozatlanságára összpontosítanak, egyesek szerint túlságosan morbid és összefüggéstelen. Néhány olvasó több melegséget és együttérzést kíván az írásban, valamint több megoldást az elbeszélésekben.

⬤ Nagyszerű betekintést nyújt a gyermekgyógyászati rezidensség érzelmi és kimerítő aspektusaiba.
⬤ Magával ragadó és olvasmányos írásmód, amely hatékonyan közvetíti a kihívásokat és a győzelmeket.
⬤ A személyes reflexiók lehetővé teszik az olvasók számára, hogy kapcsolódjanak a szerző tapasztalataihoz.
⬤ Az elbeszélés jó szerkezeti felépítése, különösen az újszülött intenzív osztályos kontextusban.
⬤ Kiemeli az emberség, az együttérzés és az orvos-beteg kapcsolat fontos témáit.

⬤ Néhány olvasó szerint a hangnem túlságosan morbid és lehangoló, és hiányzik az egyensúly a sikeres eredmények bemutatásában.
⬤ Néhány kritika megemlítette, hogy az elbeszélés szétesett, és a történetmesélés szálai befejezetlenek maradtak.
⬤ Kritika érte a szerzőt a betegek iránti melegség és együttérzés hiányával kapcsolatban.
⬤ Egyes orvosi fogalmak és szakkifejezések a laikus olvasók számára nehézkesnek tűnhetnek.

(23 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Between Expectations: Lessons from a Pediatric Residency

Könyv tartalma:

Amikor Dr. Meghan Weir frissen végzett rezidensként először veszi fel a műtősruháját, és lép a bostoni gyermekkórház emeletére, a feje tele van orvosi tankönyvekből tanultakkal. Ismeri az emberi test minden csínját-bínját, megjegyezte több száz bonyolult beavatkozás helyes elvégzésének módját, és fejből tudja a betegségek tüneteit. De mindezek közül semmi sem készítette fel igazán arra, amit most fog átélni.

A koraszülött csecsemőktől kezdve, akiket Dr. Weirnek már a rezidenssége első napján ápolnia kell, egészen a frusztráló tinédzserekig, akik hajnali háromkor a sürgősségit keresik fel megfázás miatt, minden nap új kihívásokat és új leckéket hoz magával. Dr. Weir megtanulja, hogy az orvos fehér köpenyének professzionális külseje mögött rendetlenség, félelem és bizonytalanság lakozik. A nehézségek mellett azonban az orvosi hivatás hatalmas jutalmakkal jár, az öröm, a bajtársiasság és a gyógyítás diadalával.

A rezidensképzés három éve - amikor az orvosi egyetemet frissen végzett fiatal orvosok először vállalják saját betegeiket - minden szakterületen fárasztó. De a túl fiatal betegekkel való foglalkozás különleges kihívást jelent ahhoz, hogy leírjuk, hol fáj, és ez nem csak a szüleikkel való foglalkozás. Az elvárások között: Lessons from a Pediatric Residency (Tanulságok egy gyermekgyógyász rezidensről) című könyvében Dr. Weir beviszi az olvasókat az ország egyik legforgalmasabb gyermekkórházának gyermekosztályaira, intenzív osztályaira és fekvőszobáira, és egy olyan világot tár elénk, amelyet sokan közülünk soha nem láthatnak. Őszinteséggel és alázattal tárja fel azt a sok megalázó leckét, amelyet minden rezidensnek meg kell tanulnia: hogy a visszafogottság néha a helyes kezelési lehetőség, függetlenül attól, hogy mennyire szeretnénk cselekedni; hogy egyes betegek, még a fiatal tinédzserek sem akarják meghallgatni azokat a jó tanácsokat, amelyek megkönnyítenék az életüket; hogy a szülők végső soron sokkal jobban ismerik saját gyermekeiket, mint az orvosok valaha is fogják.

Dr. Weir átgondolt prózájából kiderül, hogy a kimerültség és a kétségek éppúgy meghatározzák a rezidensi tapasztalatot, mint a bizalom és a cselekvés. A legfontosabb lecke, amit a rezidensség hónapjai és évei alatt megtanul, mégis az, hogy egy jó nap az osztályon nem mindig jelenti azt, hogy a beteg csodával határos módon gyógyultan megy haza - a siker legtöbbször az erő folyamatos, fokozatos felfedezésén múlik. A gyerekeket, a szülőket és a kórház többi dolgozóját figyelve, akik nap mint nap fáradságos munkával gondoskodnak az ápolásról, Dr. Weir azon kapja magát, hogy végül azzá az orvossá (és szülővé) válik, akivé válni szeretne. Ezek a történetek - néha viccesek, néha megrázóak - feltárják azt az emberséget, amelyet oly gyakran eltakar az orvos fehér köpenye.