Értékelés:
Stephen D. Youngkin „The Lost One: A Life of Peter Lorre” című könyve egy átfogó és aprólékosan kutatott életrajz, amely alapos betekintést nyújt Peter Lorre színész életébe és karrierjébe, kiemelve küzdelmeit, művészi hozzájárulásait és egyedi személyiségének összefüggéseit. Bár a részletes kutatás és az elbeszélő stílus miatt dicsérik, egyes olvasók a szervezéssel kapcsolatos problémákat jegyeztek meg, és az írást időnként hétköznapinak találták.
Előnyök:⬤ Kiterjedt kutatás és interjúk olyan emberekkel, akik ismerték Peter Lorre-t, alapos képet nyújtva az életéről.
⬤ Magával ragadó írói stílus, amely egyensúlyt teremt a részletesség és az olvashatóság között.
⬤ Tiszteletben tartja Lorre összetettségét anélkül, hogy életrajzi jellegűvé válna.
⬤ Lorre karrierjének és magánéletének széles skáláját öleli fel, beleértve a kevésbé ismert tényeket és művészi küzdelmeit is.
⬤ Tartalmazza a teljes filmográfiát és a rádiós munkákat, gazdagítva az olvasó kapcsolatát Lorre munkásságával.
⬤ Néhány olvasó zavarosnak találta az anyag felépítését, mivel Lorre életének különböző szakaszai külön-külön fejezetekben szerepelnek.
⬤ Néhány recenzens az írást helyenként nehézkesnek vagy hétköznapinak írta le.
⬤ Vannak olyan pillanatok, amikor a rengeteg részlet túl soknak tűnhet, és néhány olvasó szerint lehetett volna tömörebb is.
(55 olvasói vélemény alapján)
The Lost One: A Life of Peter Lorre
Peter Lorre gyakran fenyegető figuraként szerezte meg a hollywoodi hírnevet, először főszereplőként, később pedig karakterszínészként, és a jó és a rossz közötti finom egyensúly jellemezte a filmvásznon nyújtott alakításait. Fritz Lang M című remekművében (1931) a gyermekgyilkos megformálásával nemzetközi hírnévre tett szert.
Lang így nyilatkozott Lorre-ról: "A filmtörténelem egyik legjobb alakítását nyújtotta, és minden bizonnyal élete legjobbját". A magyar származású színészt ma már A férfi, aki túl sokat tudott (1934), A máltai sólyom (1941) és a Casablanca (1942) című filmekben nyújtott lebilincselő alakításaiért is elismerik. Lorre 1934-ben érkezett Amerikába azzal a várakozással, hogy levetkőzi a filmvászonról a gonosztevő imidzsét.
Még jellegzetes akcentusát is megpróbálta elveszíteni, de Hollywood többször is kívülállóként szerepeltette, aki olyan dolgokra utalt, amelyek jobb, ha ismeretlenül maradnak.
Lorre nagyobb kontrollt keresett karrierje felett, ezért saját produkciós céget alapított. A House Committee on Un-American Activities (Amerikaiellenes Tevékenységek Háza Bizottsága) nem hivatalos "szürke listájára" kerülése miatt azonban kevés munkája maradt.
Visszatért Németországba, ahol 1951-ben társszerzője, rendezője és főszereplője volt a Der Verlorene (Az elveszett) című filmnek. A német közönség elutasította Lorre sötét vízióját a közelmúltjukról, a színész pedig visszatért Amerikába, és fáradtan vállalta a baljós filmes személyiségét parodizáló szerepeket. Az első életrajz erről a jelentős színészről, A Lost One: A Life of Peter Lorre több mint háromszáz interjúra támaszkodik, köztük Fritz Lang, Alfred Hitchcock, Billy Wilder, John Huston, Frank Capra és Rouben Mamoulian rendezőkkel folytatott beszélgetésekre, akik őszintén beszélnek Lorre-ról, az emberről és a színészről egyaránt.
A szerző, Stephen D. Youngkin most először vizsgálja Lorre és Bertolt Brecht német drámaíró kapcsolatát, a hitleri Németországból kivándoroltként szerzett tapasztalatait, a drogfüggőséggel folytatott küzdelmét, valamint a híresség és az intellektuális tekintély közötti választási nehézségeit. A rejtélyes személyiséget és a klasszikus Hollywood egyik legfelismerhetőbb arcához sokáig társított személyiséget szétválasztó The Lost One egy diadalmas, ám tragikusan sok elhibázott lehetőséggel teli élet végleges beszámolója.
