Értékelés:
A könyv a déli szabadtéri szobrok és emlékművek történelmi jelentőségét vizsgálja, különös tekintettel a polgárháborúhoz és az „elveszett ügy” koncepciójához kapcsolódó szobrokra. Kiemeli a nők szerepét a nyilvános emlékezet és az emlékművek létrehozásában, de kritikával kell szembenéznie, amiért kihagyja az emlékművek rasszizmushoz és fehér felsőbbrendűséghez való kapcsolódásának kulcsfontosságú aspektusait.
Előnyök:A könyv részletes áttekintést nyújt a déli emlékművek történelmi kontextusáról, a nők szerepéről a nyilvános emlékezet alakításában, valamint a köztéri szobrok idővel változó jelentéséről. Betekintést nyújt a polgárháborús nemzedékbe és ezen emlékművek összetett örökségébe.
Hátrányok:A könyvet kritika éri, amiért kihagy bizonyos emlékműveket és azok rasszizmushoz és fehér felsőbbrendűséghez való kötődését, különösen a Heyward Shepherd-emlékművet illetően. Egyes olvasók úgy érzik, hogy nem elég mélyreható az Emlékmű-mozgalom valódi céljának és a történelmi reprezentáció elfogultságainak megvitatása.
(2 olvasói vélemény alapján)
Monuments to the Lost Cause: Women, Art, and the Landscapes of Southern Memory
Ez a gazdagon illusztrált esszégyűjtemény, amelyet Karen L. Cox új előszavával jelentetett meg újrakötve, a Konföderációs emlékműveket vizsgálja a Monument Avenue-tól a Stone Mountainig, és feltárja, hogy az egyes emlékművek és a hozzájuk kapcsolódó nyilvános rituálék hogyan tanúskodnak az amerikai polgárháború romantikus narratívájáról, amelyet az Elveszett Ügy néven ismerünk.
A tizennégy esszé közül több kiemeli a női csoportok kreatív vezető szerepét az emlékművek létrehozásában, míg mások azt vizsgálják, hogy a fehér déli kultúrán kívüli emberek milyen alternatív módon írták bele a déli tájba nagyon eltérő történelmüket. A szerzők - akik között van Richard Guy Wilson, Catherine W. Bishir, W.
Fitzhugh Brundage és William M. S.
Ramussen - nyomon követik a konföderációs emlékművek eredetét, céljait és változó következményeit az idők során, valamint az őket támogató egyének és szervezetek dinamikáját. Így ezek az esszék kibővítik az elveszett ügy retorikájáról szóló, egyre növekvő irodalmat azzal, hogy a hangsúlyt a vizuális területre helyezik át.
Különösen aktuálisak napjainkban, amikor a konföderációs szimbólumok és emlékművek továbbra is központi szerepet játszanak abban a nyilvános - és gyakran érzelmekkel terhelt - vitában, amely arról folyik, hogy miként kell emlékezni a Dél múltjára.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)