Olvasói vélemények
Összegzés:A könyvet nagyra értékelik intellektuális mélysége és a modern, mechanisztikus világban való értelmes létezés feltárása miatt. Vallásos és agnosztikus olvasókhoz egyaránt szól, és mély társadalmi kérdések feletti elmélkedésre ösztönöz. Bár értékes meglátásokat nyújt, egyes olvasók számára kihívást jelent a sűrű stílusa.
Előnyök:⬤ Elgondolkodtató és intellektuálisan ösztönző
⬤ széles közönséghez szól (vallásosak és agnosztikusok)
⬤ lényeges társadalmi kérdésekkel foglalkozik
⬤ gyönyörűen megírt (még fordításban is)
⬤ az emberiség küzdelmeit tárgyalja egy materialista világban
⬤ politikai vezetőknek ajánlott.
Hátrányok:⬤ Sűrű és kihívást jelentő olvasmány
⬤ egyesek talán túlságosan terjedelmesnek találják
⬤ az eredeti mű fénymásolataként írják le.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Man Against Mass Society
Könyv tartalma:
E fontos könyv központi témája az, hogy megfizetjük az árát annak az arroganciának, amely nem hajlandó felismerni a rejtélyt. A szerző meghívja az olvasót, hogy szálljon be abba a vitába, amelyet önmagával folytat számos problémáról. Az 1950-es évek elején íródott, Marcel e témák tárgyalása figyelemre méltóan korszerű, pl. :
* Válságunk metafizikai, nem pusztán társadalmi válság.
* Hogy mi az ember, részben attól függ, hogy mit gondol magáról, és a materialista filozófia az embert dologgá változtatja.
* Lehet-e az ember szabad, hacsak nem egy szabad országban?
* A sztoicizmus már nem működőképes filozófia, mert ma már a test mellett az elmére is lehet nyomást gyakorolni.
* A technikai fejlődés önmagában nem rossz, de a technika olyan eszköz, amely célnak tekintve bálvánnyá vagy az önimádat ürügyévé válhat. A tudományos kutatás állami ellenőrzése, amely a pusztítás új eszközeire való összpontosításhoz vezet, szerencsétlenség.
* A fanatizmus olyan vélemény, amely nem hajlandó vitatkozni, és így a fanatikus az igazság ellensége.
* Az a fajta egységesítés, amelyet a tudomány ma megvalósít, valójában a különbségek elsimítása, de az egyetlen értékes egység az, amely a különbségek tiszteletben tartását feltételezi.
* Óvakodnunk kell attól, hogy nagy számokban gondolkodjunk, és így elvakítsuk magunkat az egyéni szenvedés valóságától. A léthez való filozófiai hozzáállásunkat csak a felebarátunkhoz való gyakorlati hozzáállásunk teszi lehetővé.
* Bátorítanunk kell a testvériség szellemét, és bizalmatlanul kell fogadnunk az irigységen és neheztelésen alapuló egalitarizmust.
* Egyetlen embernek sem szabad, bármilyen szerény is, úgy éreznie, hogy nem terjesztheti a fényt barátai között. Nem kínál könnyű megoldást, de a szerző közvetíti saját hitét abban, hogy végül a szeretet és az értelem győzedelmeskedik.
