Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a történelem, a vallás és a kultúra elgondolkodtató és éleslátó feltárása a 19. század szemszögéből. Hatásos, az olvasókat hitük átértékelésére és az emberi fejlődés megértésére készteti. Bár ékesszóló prózája és mélyreható ismeretei miatt nagy dicséretet kapott, imperialista és etnocentrikus nézetei miatt kritika is érte.
Előnyök:⬤ Elgondolkodtató és éleslátó, megkérdőjelezi az olvasók vallással és civilizációval kapcsolatos hiedelmeit.
⬤ Jól megírt, költői próza, amely megragadja a téma mélységét.
⬤ Hatásos, a kortárs kulturális vitákban is visszhangra találó gondolatokkal.
⬤ Átfogó áttekintést nyújt az emberi történelemről és fejlődésről.
⬤ Olyan neves személyiségek ajánlják, mint Winston Churchill.
Hátrányok:⬤ Imperialista és etnocentrikus nézeteket tartalmaz, amelyek tükrözik a viktoriánus kontextust.
⬤ Egyes gondolatok elavultnak vagy hibásnak tűnhetnek, különösen a jövőre vonatkozó előrejelzések tekintetében.
⬤ Helyenként kihívást jelentő olvasmány a komplex gondolatok és a történelmi kontextus miatt.
⬤ Elidegenítő lehet azon olvasók számára, akik nem értenek egyet a szerző vallási kritikáival.
(20 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Martyrdom of Man
Könyv tartalma:
Az ember mártíromsága a világ története volt egy teljesen új nézőpontból, és a tizenkilencedik század végének egyik kiemelkedő szabadgondolkodó szövege. Nem túlzás azt állítani, hogy olyan forradalmi történelemszemléletet nyújtott, mint Darwin tudományszemlélete - egy teljesen új és vallásmentes szemléletet.
Az 1870-es években való megjelenésekor és még jóval később is nagy népszerűségnek és befolyásnak örvendett - Arthur Conan Doyle, H. G. Wells és George Orwell is nagy hatással volt rá William Winwood Reade (1838 - 1875) brit történész, felfedező és filozófus.
Fő műve, Az ember mártíromsága (1872) a nyugati világ világi története.
Egy történész szerint a könyv egyfajta "pótbibliává vált a szekularisták számára." Reade ebben a természettudományokhoz hasonló fogalmakkal próbálja nyomon követni a nyugati civilizáció fejlődését. Ezt arra használja, hogy előmozdítsa filozófiáját, amely a politikai liberalizmus volt.
A könyv utolsó része hatalmas vitákat váltott ki Reade "a keresztény dogmák elleni szókimondó támadása" miatt, és a könyvet több folyóirat is elítélte. Az akkori miniszterelnök, William Gladstone 1872-ben elítélte Az ember mártíromsága című művet, mint a "vallástalan művek" egyikét (a többi között Auguste Comte, Herbert Spencer és David Friedrich Strauss művei is szerepeltek). Reade ateista volt (bár ezt egy túlélő családtag vitatta) és szociáldarwinista, aki hitt a legerősebbek túlélésében, és egy új civilizációt akart létrehozni: "Míg a háború, a rabszolgaság és a vallás egykor szükséges volt, érvelt Reade, ezek már nem lesznek mindig azok; a jövőben csak a tudomány garantálhatja az emberi fejlődést".
Cecil Rhodes, angol származású dél-afrikai politikus és üzletember azt mondta, hogy a könyv "tett azzá, ami vagyok". Az ember mártíromsága című könyv további tisztelői közé tartozott H. G.
Wells, Winston Churchill, Harry Johnston, George Orwell, Susan Isaacs és Michael Foot. A könyv címét sokan ismerik, akik nem olvasták: Arthur Conan Doyle A négyek jele című művében Sherlock Holmes azt mondja Dr.
Watsonnak: "Hadd ajánljam ezt a könyvet, - az egyik legfigyelemreméltóbb, amit valaha írtak". V. S.
Pritchett úgy méltatta Az ember mártíromságát, mint "az egyetlen, a kiemelkedő, drámai, fantáziadús történelmi életképet, amelyet a viktoriánus tudomány ihletett".
Mivel Az ember mártíromsága (viktoriánus mércével mérve) viszonylag szimpatikusan számolt be az afrikai történelemről, W. E. B.
Du Bois elismerően hivatkozott rá A néger (1915) és A világ és Afrika (1947) című könyveiben. Reade másik szekularista műve, a "The Outcast" (A számkivetett) egy rövid regény egy fiatalemberről, akinek meg kell küzdenie azzal, hogy vallásos apja elutasítja, és feleségének halálával. (wikipedia.org)
