Az emberek autója: Az ipari India és a populizmus rejtélyei

Eredeti címe:

People's Car: Industrial India and the Riddles of Populism

Könyv tartalma:

A People's Car a Tata Motors autógyárának az indiai Singurban való elhelyezése érdekében a kormány által végrehajtott földszerzéssel szembeni ellenállás egyik legfontosabb mozgalmát vizsgálja. A gyár alibivé válik az ellenállásról, a globalizálódó India változó vidéki valóságáról, valamint a föld természetéről és eszméjéről szóló árnyalt, anyagi és elméleti kérdésekhez. Azt a kérdést teszi fel, hogy a vállalati iparosítással szembeni, régóta húzódó ellenállás miért él együtt a gyors ütemű iparosítást támogató politikai retorikával és szlogenekkel. Azt állítja, hogy az ilyen ellentmondásos retorika és ígéretek a vidéki India megosztott érzelmeit célozzák meg, ahol a föld több mint egyszerű mezőgazdasági parcella a középkasztú kis- és marginális földtulajdonosok számára, akik nem mezőgazdasági jövőre vágynak. A People's Car új utat nyit azzal, hogy etnográfiai úton megállapítja a föld és a pénz közötti összeegyeztethetetlenséget. A könyv bemutatja, hogy ez az össze nem hasonlíthatóság vagy nem egyenértékűség egyszerre mozgatja a földszerzés elleni tiltakozásokat, és táplálja a nem mezőgazdasági munkahelyek és az iparosítás iránti igényeket, amelyek a vidéki középkasztok törekvéseinek középpontjában állnak. A könyv megkérdőjelezi a vidéki élet romantizálásának uralkodó tendenciáját és a hozzá kapcsolódó fejlesztésellenes tiltakozásokat, amelyek a közhelyesen kettéválasztott trópusokat - vidéki Bharat kontra városi India - használják.

A Tatai gyárat a falusiak, akiknek mezőgazdasági földterületét a kormány készpénzzel történő kártalanítással szerezte meg, egyszerre fogadták izgatottan és hosszas tiltakozással. Bár ezek a tiltakozások a gyár áthelyezésében csúcsosodtak ki, az áthelyezést viszont népi tüntetések követték ugyanezekben a falvakban, amelyek a gyár visszahozatalát követelték. Ezek az események jól mutatják a lakosságnak az iparosodáshoz való mélyen ambivalens viszonyát, egy olyan témát, amellyel kevés Indiáról és Dél-Ázsiáról szóló tanulmány foglalkozott.

Az iparosodásról szóló korábbi tanulmányok általában vagy a fejlődés populista kritikájára vagy a fejlődés iránti követelésekre összpontosítottak. Ritkán vizsgálták mindkét oldalt egyetlen elemzési és etnográfiai keretben, bemutatva, hogy az iparosodáspárti és iparosításellenes erők hogyan táplálják egymást.