Az emberi genom mint az emberiség közös öröksége

Eredeti címe:

The Human Genome as Common Heritage of Mankind

Könyv tartalma:

1997-ben az UNESCO Általános Konferenciája az emberi genomot az emberiség közös örökségének nyilvánította. Ezt a nyilatkozatot követte Bill Clinton amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök 2000.

március 14-i közös nyilatkozata, amelyben kijelentették, hogy "az emberi genomra vonatkozó alapvető adatokat, beleértve az emberi DNS-szekvenciát és annak változatait, mindenütt szabadon hozzáférhetővé kell tenni a tudósok számára". Ez a bejelentés, miszerint az egész emberiség javára "korlátlan hozzáférést" biztosítanak az emberi genom ezen alapvető adataihoz, úgy tűnt, hogy megerősíti az UNESCO 1997-es, az emberi genomról szóló nyilatkozatát. De mint kiderült, ezek a nyilatkozatok csak politikai szlogenek voltak, mivel eddig teljesen hiányzott minden valódi kísérlet arra, hogy az emberi genomot a nemzetközi jog jogi alapelvévé tegyék.

E tanulmány legfontosabb célja, hogy az emberiség közös öröksége fogalmának filozófiai és politikai vonatkozásait újra bevezesse a közbeszédbe, ahogyan azt Arvid Pardo 1967.

november 1-jén, az ENSZ Közgyűlés előtt tartott beszédében megfogalmazta, és alkalmazza azokat az emberi genomra. Ebben az időszerű tanulmányban Jean Buttigieg bemutatja, hogy a nemzetközi jogban jogi alapelvvé kell tenni, hogy az emberi genom az emberiség közös öröksége.

Amint Buttigieg bemutatja, a legnagyobb kihívást a szabadalmi rendszer jelenlegi formájában jelenti, amely az emberi genom kereskedelmi forgalomba hozatalát ösztönzi azáltal, hogy kifejezetten megtagadja a tudósok "korlátlan hozzáférését" az alapvető nyers adatokhoz. Azáltal, hogy az egyéni jogokat a közösségi jogok elé helyezi, a szabadalmi rendszer hatékonyan akadályozza az olyan felfedezéseket, amelyek új és jobb orvosi kezelésekhez vezetnek. Buttigieg kitér a biotechnológia kérdéseire is.

Míg a biotechnológiai vita nagyon gyakran arra összpontosul, hogy a biotechnológia mely új alkalmazásait kell vagy nem kell engedélyezni, eddig hiányzik magának a biotechnológiának a kritikus filozófiai elemzése. Az emberi genom igazi lényege, érvel Buttigieg, a metafizikában és nem a biológiában keresendő. Ez a tanulmány hiánypótló az emberi genomról és az emberiség közös örökségéről szóló szakirodalomban az emberi genom metafizikai természetének vizsgálatával és a biotechnológia területét övező filozófiai aggályok megvitatásával.