Az emberi kivételesség veszélyei: századi teológiai antropológia elemei

Eredeti címe:

The Perils of Human Exceptionalism: Elements of a Nineteenth-Century Theological Anthropology

Könyv tartalma:

A tizenkilencedik század folyamán a transzatlanti értelmiségiek lassan átdolgozták a teológiai antropológiát, vagyis az emberiségről az isteni fényében alkotott tanítást. Fokozatosan az elit diskurzus levetette az emberiséget a magas rangjáról, és egy naturalista beszámolóba helyezte, amelyben az állatvilághoz való hasonlóság lett a központi értékelő lencse.

Durst amellett érvel, hogy a teológiai antropológiák a különböző tudományágakban egyre inkább eltolódtak a klasszikus hitvallási témáktól, mint például a lélek és Isten képmása, és a természettudomány és az intuicionizmus módszerei felé helyezték a hangsúlyt. Ez a teológia kihívásainak formájában a biológia, a frenológia, a transzcendentalizmus, az antiteológia, a keresztény szocializmus, az intuicionizmus és a vallási tapasztalat terén jelentkezett.

Az emberi lélek és az emberi bűnösség is újragondolt artikulációra talált a tudomány kulturális tekintélye által egyre inkább formált fogalmakban. Az emberi természet felemelkedő szubjektív megközelítése alakult ki, amelynek során a vallási élmények, nem pedig az igazságra vonatkozó teológiai állítások kerültek előtérbe, mint a vallási élet központi mércéi.