Az emberi szabadság, az isteni tudás és a puszta molinizmus

Olvasói vélemények

Timothy Stratton „Az emberi szabadság, az isteni tudás és a puszta molinizmus” című könyvét nagyra értékelik a molinizmus éleslátó elemzéséért, amely az isteni szuverenitást és az emberi szabad akaratot egyeztetik össze. A recenzensek szerint a könyv elgondolkodtató, hozzáférhető és magával ragadó. Stratton a történelmi kontextus, a teológiai érvek és a gyakorlati alkalmazások felhasználása révén a könyvet a teológia és a filozófia iránt érdeklődő tudósok és laikus olvasók számára egyaránt értékessé teszi.

⬤ Jól megírt és lebilincselő
⬤ Széles közönség számára is hozzáférhető
⬤ Alapos történeti áttekintést nyújt a szabad akarat körüli érvekről
⬤ Meggyőző érveket kínál a molinizmus mellett
⬤ Gyakorlati alkalmazásokat tartalmaz a szolgálatban
⬤ Gazdag valós példákban és analógiákban
⬤ Tudósoknak és laikusoknak egyaránt ajánlott.

⬤ Néhány olvasó szerint az anyag sűrű és nehezen érthető
⬤ A könyv tudományos stílusban íródott, ami egy doktori disszertációra emlékeztethet
⬤ Néhány kritikus nem ért egyet a bemutatott teológiai nézetekkel, például azzal, hogy Isten az evolúciót használja fel.

(24 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Human Freedom, Divine Knowledge, and Mere Molinism

Könyv tartalma:

Van-e az emberiségnek szabadsága gondolkodni és cselekedni, vagy mindig a rajtunk kívül álló dolgok okozzák és határozzák meg, hogy gondolkodjunk és cselekedjünk - pontosan úgy, ahogyan gondolkodunk és cselekszünk -? Ha mindig a rajtunk kívül álló dolgok ok-okozati úton határozzák meg, hogy gondolkodjunk és cselekedjünk, akkor hogyan lehet az ember valóban felelős bármelyik gondolatáért vagy az azt követő cselekedetéért? Ha azonban az emberiség valóban szabad és felelős legalább néhány gondolatunkért és cselekedetünkért, akkor hogyan tudja a keresztény ember racionálisan megerősíteni azt a tantételt, hogy Isten teljesen szuverén és mindent előre elrendel? Az Emberi szabadság, isteni tudás és a puszta molinizmus című könyvében Timothy A.

Stratton áttekinti a teológiai gondolkodás történetét Augustinustól Edwardsig, és meglepő történelmi következtetésekre jut, amelyek azt támogatják, amit ő korlátozott libertárius szabadságnak nevez. Stratton továbbmegy, és a Szentírásra, a teológiára és a filozófiára hivatkozva több érvet is felsorakoztat, amelyek mindegyike arra a következtetésre jut, hogy az emberiség valójában rendelkezik a libertárius szabadsággal.

Ezután Luis de Molina munkásságára hivatkozik, és egyedülálló érveket kínál, amelyek arra a következtetésre jutnak, hogy Isten rendelkezik a középső tudás birtokában. Ha ez így van, akkor Isten lehet teljesen szuverén és predesztinálhat mindent anélkül, hogy megsértené az emberi szabadságot és felelősséget.