A History of Humanity
Az emberiség története a világ végleges szimbolikus története. A szimbolikus történelem módszerei a következők körül forognak: (1) az emberi adottságok számbavétele a gondolkodás, az érzés és a viselkedés gyümölcsöző új nézőpontokból, és (2) a világtörténelem ennek megfelelő új számbavétele az emberi adottságok alapvető elemeinek időbeli megtartási, feladási és deformálódási fokai szempontjából.
Az emberi adottságokról szóló beszámolót többek között a szemiotika, az idegtudományok és a paleoetnobotanika új nézőpontjaiból meríthetjük. Ezek ötvözik a klasszikus elemzési módokat: a szociálantropológiát és a társadalomtörténetet, a politikai antropológiát és a politikatörténetet, a gazdasági antropológiát és a gazdaságtörténetet, valamint a kulturális antropológiát és a kultúrtörténetet, amelyeket a szimbolikus történelem égisze alatt gyűjtenek össze és bontanak ki, egyedülálló világosságot kölcsönözve az elbeszélésnek. A neolitikus világból, valamint a dél-ázsiai, kelet-ázsiai, közel-keleti és nyugati civilizációkból származó eredeti forrásanyagok illusztrálják és megkérdőjelezik a töretlen, de nem dogmatikus narratívát.
Mind az elbeszélést, mind az eredeti forrásokat kétszintű marginális kommentár kíséri: az első az olvasót időben és térben elhelyezi, míg a második a világ más megfigyelőinek meglátásait hozza az olvasó tudomására. A kommentár célja, hogy segítse az olvasót az emberi világról való gondolkodásban, anélkül azonban, hogy lezárná az emberi világ természetének kérdését.
