Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a texasi New Londonban 1937-ben bekövetkezett tragikus iskolai robbanást dolgozza fel, átfogó és megrendítő módon tárja fel a katasztrófát és annak a közösségre gyakorolt hatását. A könyv a tényszerű beszámolókat személyes történetekkel ötvözi, így megható olvasmány a történelem szerelmesei és az eseményt ismerők számára.
Előnyök:⬤ Jól megírt és könnyen olvasható
⬤ alapos és érzelmekkel teli beszámolót nyújt egy kevésbé ismert tragédiáról
⬤ személyes történetekkel ragadja magával az olvasót
⬤ értékes forrásként szolgál a történelmi megértéshez és az iskolai biztonságról szóló vitákhoz
⬤ általános olvasóknak és azoknak is ajánlott, akiknek személyes kötődésük van az eseményhez.
Hátrányok:⬤ Egyes olvasók úgy érzik, hogy nem olyan mélységű, mint az ugyanerről a témáról szóló újabb kiadványok
⬤ egyesek számára túl tragikusnak vagy szívszorítónak tűnhet
⬤ elsősorban egy konkrét helyi eseményre összpontosít, ami korlátozhatja a szélesebb közönség érdeklődését.
(30 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
My Boys and Girls Are in There: The 1937 New London School Explosion
Könyv tartalma:
1937. március 18-án egy szikra meggyújtott egy hatalmas földgáztócsát, amely a kelet-texasi New Londonban, egy apró kelet-texasi közösségben az iskolaépület alatt gyűlt össze. A robbanás következtében a négyéves épület a földdel egyenlővé vált, és több mint háromszázan haltak meg, többségükben gyerekek. A mai napig ez az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb iskolai katasztrófája. A tragédia és az azt követő események voltak az első nagy sztorik, amelyekről Walter Cronkite, az akkoriban Dallasban állomásozó fiatal híradós tudósító tudósított. Később azt mondta, hogy egyetlen háborús történet sem volt olyan szívszorító, amelyről valaha is tudósított volna - sem a második világháborúban, sem Vietnamban.
A tragédiát követő hetekben egy tényfeltáró bizottság igyekezett megállapítani, hogy ki a hibás. Hamarosan kiderült, hogy a New London-i iskolai körzet, szinte az összes helyi vállalkozással és lakossal együtt, rácsatlakozott a környék bőséges olajmezőiről származó finomítatlan gázt szállító csővezetékekre. Ez technikailag illegális volt, de az "Oil Patch"-ben bőségesen volt földgáz. A barkácsolt vezetékekből szivárgott a szagtalan "zöld" gáz, amely elpusztította volna az iskolát.
A katasztrófa hosszú távú hatása az volt, hogy a túlélők többsége - élete végéig - közös bűntudatot érzett. Talán nincs is jobb példa erre, mint Bill Thompson, aki az ötödikes angol órán "flörtölni támadt kedve" a két székkel arrébb ülő Billie Sue Hall-lal. Thompson megkért egy másik lányt, hogy cseréljen helyet vele. A lány beleegyezett - és meghalt a robbanásban, míg Thompson és Hall túlélte, és hosszú életet éltek, de soha nem tudták feldolgozni a szerencséjüket.
Az én fiaim és lányaim odabent vannak: Az 1937-es New London-i iskolai robbanás a veterán pedagógus és tapasztalt szerző, Ron Rozelle aprólékos, őszinte beszámolója. A regényes elbeszélői tempóban kibontakozó, Rozelle által szőtt történet - a címmel kezdődően - a szemtanúk gyötrődő szavait ötvözi a történelmi és jogi feljegyzésekből származó sokatmondó részletekkel. A New London School katasztrófájának hetvenötödik évfordulója alkalmából megjelent A fiaim és a lányaim ott vannak című könyv intenzíven emberi portrét fest erről a szörnyű eseményről.
