Sophistic Views of the Epic Past from the Classical to the Imperial Age
Ez az esszégyűjtemény új megvilágításba helyezi az ókori görögországi szellemi diskurzus két fő mozgatórugója, az epikus hagyomány és a szofisták közötti kapcsolatot. A szerzők bemutatják, hogy az egész ókorban az epikus hagyomány rugalmas eszköznek bizonyult az új politikai, kulturális és filozófiai kontextusokban való eligazodáshoz.
A szofisták mind a klasszikus, mind a császárkorban folyamatosan, a körülményeknek megfelelően alakították át az epikus költészet értékét: az epikus mítoszok használata lehetővé tette a szofisták számára, hogy a hagyományos műveltség örököseiként tüntessék fel magukat, ugyanakkor ezt a hagyományt úgy alakították át, hogy a szofisták intellektuális napirendjén központi helyet elfoglaló új kérdéseket foglaljon magába. Ez a kötet kronológiai felépítésű, és az ókori világot a klasszikus kortól a Kr. u.
első két évszázadig öleli fel. Az első, az első szofisztikáról szóló fejezetek olyan sarkalatos műveket tárgyalnak, mint Gorgiasz Heléna Encomiuma és Palamédész Apológiája, Alhidamasz Odüsszeusz vagy Palamédész árulása ellen című műve, valamint Antiszthenész Ajax és Odüsszeusz című beszédpárja, továbbá Platóntól és más szerzőktől származó számos szövegrészletet.
A kötet ezután áttér a második szofisztika néhány jelentős, az epikus hagyománnyal foglalkozó irodalmi művének tárgyalására. Ezek közé tartozik Lukianosz Az istennők ítélete és Dio Chrysostomos 11.
és 20. szónoklata, valamint Philostratus Heroicus és Imagines című műve.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)