Értékelés:
A könyvet dicsérik érthetőségéért, tudományos megalapozottságáért, valamint a szociál- és fejlődéslélektan feltárásáért, különösen az evolúciós neuropszichológia összefüggésében. A könyvet intellektuálisan ösztönzőnek és értékesnek tartják az erkölcsi pszichológia kortárs kutatásainak megértéséhez.
Előnyök:⬤ Világosan megírt, érthető érvekkel
⬤ erős tudományos bizonyítékok
⬤ intellektuálisan ösztönző
⬤ a szociálpszichológia kevéssé oktatott aspektusait tárgyalja
⬤ kiváló áttekintés a morálpszichológia élvonalbeli kutatásairól.
A recenziókban nem említettek jelentős hátrányokat.
(4 olvasói vélemény alapján)
The Moral Brain: A Multidisciplinary Perspective
Az emberi erkölcsiséggel kapcsolatos legújabb interdiszciplináris kutatások áttekintése, amely az erkölcsi érzékenységet a kognitív, érzelmi és motivációs mechanizmusok kifinomult integrációjaként ragadja meg.
Az elmúlt évtizedben a különböző területeken végzett empirikus kutatások robbanásszerű fejlődése lehetővé tette számunkra, hogy az emberi erkölcsi érzékenységet az evolúció, a fejlődés és a kultúra által kialakított kognitív, érzelmi és motivációs mechanizmusok kifinomult integrációjaként értelmezzük. Az evolúcióbiológusok kimutatták, hogy az erkölcsi megismerés az együttműködés elősegítésére fejlődött ki; a fejlődéspszichológusok kimutatták, hogy az erkölcsöt megalapozó elemek sokkal korábban kialakultak, mint gondoltuk; a szociális idegtudósok pedig elkezdték feltérképezni az erkölcsi döntéshozatalban szerepet játszó agyi áramköröket. Ez a kötet áttekintést nyújt az erkölcsi agy jelenlegi kutatásairól, a témát az antropológiától és a neurofilozófiától az igazságszolgáltatásig és a jogig terjedő diszciplináris nézőpontokból vizsgálva.
A szerzők az erkölcs evolúciójával foglalkoznak, figyelembe véve az emberi erkölcs más fajoknál előforduló előfutárait, valamint az egyedileg emberi alkalmazkodást. Megvizsgálják az erkölcs motivációit, feltárva a szenvedély, a szélsőséges áldozathozatal és az együttműködés szerepét. A továbbiakban az erkölcs fejlődését vizsgálják a csecsemőkortól a serdülőkorig; az erkölcsi megismerés neurobiológiai mechanizmusaira vonatkozó megállapításokat; a pszichopata erkölcstelenséget; valamint az erkölcs biológiaibb megértésének az igazságszolgáltatásra és a jogra gyakorolt hatását. Ezek az új eredmények megkérdőjelezhetik a társadalomról és az igazságszolgáltatásról alkotott intuíciónkat, de emberségesebb és rugalmasabb jogrendszert is eredményezhetnek.
Hozzászólók
Scott Atran, Abigail A. Baird, Nicolas Baumard, Sarah Brosnan, Jason M. Cowell, Molly J. Crockett, Ricardo de Oliveira-Souza, Andrew W. Delton, Mark R. Dadds, Jean Decety, Jeremy Ginges, Andrea L. Glenn, Joshua D. Greene, J. Kiley Hamlin, David J. Hawes, Jillian Jordan, Max M. Krasnow, Ayelet Lahat, Jorge Moll, Caroline Moul, Thomas Nadelhoffer, Alexander Peysakhovich, Laurent Pr t t, Jesse Prinz, David G. Rand, Rheanna J. Remmel, Emma Roellke, Regina A. Rini, Joshua Rottman, Mark Sheskin, Thalia Wheatley, Liane Young, Roland Zahn.
