Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv az evolúciós pszichológiáról szóló tanulságos munka, különösen a „közvetett kölcsönösség” tárgyalása miatt, de kritika éri, hogy elavult és túlságosan a genetikai érdekekre összpontosít, miközben elhanyagolja a kulturális hatások fontosságát. E hiányosságok ellenére az olvasók élvezetesnek és jól megírtnak találják.
Előnyök:⬤ Érdekes és lényeglátó
⬤ népszerűsítette az „indirekt reciprocitás” kifejezést
⬤ élvezetes olvasmány
⬤ szellemes és lelkes megközelítés.
Hátrányok:⬤ Elavult nézetek
⬤ túlságosan a genetikai érdekességekre koncentrál
⬤ elhanyagolja a kulturális evolúciót
⬤ nem foglalkozik mélyrehatóan a kulturális variációval, ami elengedhetetlen az emberi viselkedés megértéséhez.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Biology of Moral Systems
Könyv tartalma:
Annak ellenére, hogy széles körben elfogadják, hogy az élőlények tulajdonságai elsősorban a természetes szelekció által vezérelt kumulatív evolúciós folyamat során jelentek meg, számos emberi tevékenység analitikusan megközelíthetetlennek tűnt egy ilyen megközelítéssel. A prominens evolúcióbiológusok például úgy jellemezték az erkölcsöt, mint ami ellentétes a biológiai evolúció irányával, és az erkölcsfilozófusok ritkán tekintik az evolúciót relevánsnak a vitáik szempontjából.
Az erkölcsi rendszerek biológiája azt az álláspontot képviseli, hogy az erkölcsi kérdések érdekkonfliktusokból erednek, és hogy az erkölcsi rendszerek a társadalmi szervezet alacsonyabb szintjein tapasztalható érdekkonfliktusok felhasználásának módjai a magasabb szintek érdekkonfliktusainak kezelésére. Az erkölcsi rendszereket a közvetett kölcsönösség rendszereiként írja le: az emberek nemcsak a közvetlen tranzakciók révén nyernek és veszítenek társadalmi és reproduktív szempontból, hanem a társadalmi interakciók mindennapi áramlásából származó hírnevük révén is. A szerző az emberi érdekek általános elméletét dolgozza ki, felhasználva a biológiából származó öregedés- és erőfeszítéselméletet, hogy segítsen elemezni az emberi életszakaszok mintázatát.
Amellett érvel, hogy az emberek végső érdeke a reprodukció, és hogy az erkölcs fogalma azért alakult ki a csoportokon belül, mert hozzájárult az egységhez, végső soron a csoportok közötti versenyben való sikerességgel összefüggésben. Azt állítja, hogy az erkölcs nem könnyen vonatkoztatható az univerzálékra, és ezt az érvelést átviszi az általa legnagyobbnak nevezett erkölcsi probléma, a nukleáris fegyverkezési verseny megvitatásába.
"Tele van bölcs megfigyelésekkel az erkölcsi dilemmákról, és számos okkal, amiért az evolúció természetes szelekción alapuló megértése előrébb viszi a gondolkodást a legnehezebb társadalmi problémáink gyakorlati megoldásainak megtalálásában." Annals of the American Academy of Political and Social Sciences Richard D. Alexander az evolúciós biológia Donald Ward Tinkle professzora a Biológiai Tanszéken és a rovarok kurátora a Michigani Egyetem Állattani Múzeumában.
A számos díjjal kitüntetett Dr. Alexander a Darwinizmus és emberi ügyek című könyv szerzője.
