Értékelés:
A könyv mélyreható elemzést nyújt a vallások közötti erőszakról és az azt körülvevő történelmi kontextusról, hangsúlyozva az elsődleges források és a történelmi perspektíva fontosságát. A szerző innovatív megközelítései megvilágítják a középkori vallási határokat és azok következményeit mind történelmileg, mind napjainkban.
Előnyök:⬤ Szociológusoknak és politológusoknak kiemelten ajánlott
⬤ mély betekintést nyújt a történelmi összefüggésekbe
⬤ innovatív megközelítések a vallási határok megértéséhez
⬤ arra ösztönzi az olvasókat, hogy tanuljanak a történelemből, hogy elkerüljék annak megismétlődését.
A recenzió nem említ konkrét ellenérveket, de egyes olvasók kevésbé találhatják lebilincselőnek a történelmi fókuszt, ha nem érdekli őket a téma.
(2 olvasói vélemény alapján)
Communities of Violence: Persecution of Minorities in the Middle Ages - Updated Edition
A modern népirtások nyomán hajlamosak vagyunk a kisebbségek elleni erőszakot az intolerancia jelének tekinteni, vagy ami még rosszabb, a kiirtás előjátékának. David Nirenberg szerint azonban a középkorban az erőszak másképp működött.
Ebben a provokatív könyvében a XIV. századi Franciaországban és az aragóniai koronában (Aragónia, Katalónia és Valencia) a kisebbségek elleni konkrét támadásokra összpontosít. Azt állítja, hogy ezeket a támadásokat - a mészárlásoktól kezdve a zsidók, muszlimok, leprások és prostituáltak elleni szóbeli támadásokig - gyakran nem az öröklött ideológiák és előítéletek alatt vergődő irracionális tömegek követték el, hanem olyan csoportok, amelyek manipulálták és átformálták a kisebbségekről szóló rendelkezésre álló diskurzusokat.
Nirenberg bemutatja, hogy erőszak alkalmazásával olyan különböző témákról, mint az isteni történelem, a rokonság, a szex, a pénz és a betegségek, összetett hiedelmeket fejeztek ki, és hogy tetteiket gyakran vitatták a saját társadalmukon belül egymással versengő csoportok. Nirenberg a levéltári és irodalmi források olvasása során bemutatja, hogy a középkori kisebbségek számára hogyan határozta meg az erőszak az együttélés feltételeit és határait.
Ennek az együttélésnek a sajátos és esetleges jellegét hangsúlyozzák a könyvben szereplő szembeállítások - némelyik szisztematikus (például az aragóniai korona és Franciaország, a zsidó és a muzulmán, a középkor és a modern kor), némelyik pedig szuggesztív (például az afrikai rituális lázadás és a katalán zavargások). A könyv mindvégig megkérdőjelezi az olyan dichotómiák alkalmazhatóságát a középkorra, mint a tolerancia versus intolerancia, és felveti azoknak az elemzéseknek a korlátait, amelyek a modern európai üldözési erőszak eredetét a középkori múltban keresik.
