Az érveléselemzés alapjai

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Fundamentals of Argument Analysis

Könyv tartalma:

Ez a könyvsorozat a hallgatók és a tudósok számára egyaránt érthető stílusban mutatja be a logika alapjait. Minden egyes esszé szövege egy történetet, a gondolatok fejlődésének fő vonalát mutatja be, míg a jegyzetek és a függelékek nagyobb tudományos kontextusba helyezik a kutatásokat.

Az esszék átfedik egymást, egységes elemzést alkotva a logikáról mint a jó érvelés művészetéről, mégis minden esszét úgy terveztek, hogy önállóan is olvasható legyen. A kötetben tárgyalt kérdés az, hogyan tudjuk érveléssel igazolni meggyőződéseinket. Az első esszé, az "Érvek" azt vizsgálja, hogy mi az, amit igaznak vagy hamisnak nevezünk, és hogyan érvelünk érvek segítségével az igazságok felé.

Az érveléselemzés általános elméletét az alapján fogalmazza meg, hogy mit feltételezhetünk azokról, akikkel érvelünk.

A következő esszé, a "Tévedések" azt magyarázza el, hogy az érv tévedésként való besorolása hogyan használható ezen az általános megközelítésen belül. Ezzel szemben nincs egyetértés abban, hogy mit jelentenek az "indukció" és a "dedukció" kifejezések, és ezek nem hasznosak az érvek értékelésében, amint azt az "Indukció és dedukció" című fejezet mutatja be.

Az igazságok felé való érvelés során végül is néhány állítást alapvetésnek kell tekintenünk, és nincs szükségünk semmilyen indoklásra az elfogadásukhoz. Hogy hogyan választjuk ki ezeket az állításokat, és hogyan befolyásolják érvelésünket, azt az "Alapállítások" című fejezetben vizsgáljuk meg. Az "Analógiák" című esszé azt vizsgálja, hogyan lehet összehasonlításokat érvek alapjául használni, hasonló helyzetekből hasonló következtetésekhez érvelve.

Az analógiák fontos felhasználási területe a más emberek és dolgok mentális életéről való gondolkodás, amelyet a Fred Kroon és William S. Robinson közreműködésével írt "Szubjektív állítások" című könyvben vizsgálunk. Az "Általánosítás" azt vizsgálja, hogyan lehet egy gyűjtemény vagy tömeg egy részéből az egészre vagy egy nagyobb részre érvelni.

A kérdés ott az, hogy valaha is indokolt-e, hogy egy ilyen érvet jónak fogadjunk el. A "Valószínűségek" a valószínűségi állítások három fő értelmezési módját mutatja be: a logikai reláció nézetet, a gyakorisági nézetet és a szubjektív hitfokozat nézetet.

Mindegyikről bebizonyosodik, hogy alkalmatlan arra, hogy pontosan meghatározzuk az állítások hihetőségi skáláját és egy lehetőség valószínűségének skáláját. Számos vita arról, hogy hogyan lehet jól érvelni, és mi számít jó érvnek, annak a szempontjából zajlik, hogy ki vagy mi a racionális. Az utolsó, "Racionalitás" című esszében megmutatjuk, hogy az, hogy mit értünk azon, hogy valaki racionális, nagyon kevéssé használható az érvelés vagy a cselekedetek értékelésében.

A kötet célja, hogy világosabb képet adjon arról, hogyan lehet jól érvelni, és olyan értékelési módszereket határoz meg, amelyek képességeink és érdekeink szempontjából motiváltak.

Érvelésünk hátterében azonban metafizikai feltevések állnak, amelyek túlságosan alapvetőek és túlságosan nagy szükség van rájuk érvelésünkben ahhoz, hogy érveléssel igazoljuk őket. De megpróbálhatjuk feltárni ezeket a feltételezéseket, hogy lássuk, mennyire fontosak, és mi függ tőlük, ami e kötet egyik fő témája.