Az Észak-Amerikába irányuló örmény migráció politikája, 1885-1915: Migránsok, csempészek és kétes állampolgárok

Olvasói vélemények

A könyv részletesen beszámol az örmény fiatalok vándorlásáról, akik az Oszmán Birodalomban elszenvedett nehézségek és üldöztetések miatt Amerikában kerestek jobb életet. Jól megalapozott információkat, elgondolkodtató gondolatokat mutat be, és különösen e bevándorlók leszármazottai számára szolgál tanulságos olvasmányként. Olyan történelmi eseményeket is érint, mint az örmény népirtás és az azt övező politikai összefüggések.

⬤ Jól kutatott és informatív
⬤ részletes betekintést nyújt az örmények migrációjába
⬤ különösen a bevándorlók leszármazottai számára lebilincselő
⬤ történelmi összefüggéseket tartalmaz az Oszmán Birodalom és a népirtás kapcsán
⬤ ajánlott olvasmány azoknak, akiket érdekelnek ezek a témák.

Tankönyvként olvasható, egyoldalúnak tűnhet az oszmán kormány politikájának ábrázolása; egyes olvasók a részletes történelmi elemzés miatt sűrűnek találhatják.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Politics of Armenian Migration to North America, 1885-1915: Migrants, Smugglers and Dubious Citizens

Könyv tartalma:

Ez a könyv a késő oszmán korszakban Észak-Amerikába irányuló örmény migráció történetét és Isztambul erőfeszítéseit meséli el, hogy megakadályozza azt. Bemutatja, hogy a 19.

század végén és a 20. század elején a migránsok - akárcsak napjainkban - hogyan voltak kénytelenek titkos csempészhálózatokon keresztül utazni, meghiúsítva a migrációs tilalom érvényesítését. Továbbá azok a migránsok, akik észak-amerikai tartózkodásukról haza akartak térni, a határon való kitiltást és a deportálást kockáztatták, míg az amerikai állampolgárrá honosított migránsok visszatérése súrlódásokat okozott az Egyesült Államok és az oszmán kormányok között.

A szerző rávilágít a birodalmi állam és örmény lakossága közötti kapcsolatra az örmény népirtást megelőző évtizedekben. Emellett az Oszmán Birodalmat egyenesen a migrációról, a határellenőrzésről és a korlátozásról szóló globális viták középpontjába helyezi ebben az időszakban, hozzájárulva a kortárs bevándorlási politika globális történelmi gyökereinek és más, a közel-keleti térségben ma is releváns kérdések, mint például a határok és határok, a migránsok és menekültek, valamint az etnikai-vallási kisebbségek globális történelmi eredetének megértéséhez.