Nordic Party Members: Linkages in Troubled Times
A politikai pártok folytonosságot biztosítanak az elit szintjén és a tömeges választók körében olyan időkben, amikor a populista erők számos nyugati demokrácia stabilitását fenyegetik.
A pártok azonban viharos időket éltek át, a bevett pártok tagságának csökkenésével, a változékony választókkal és az új pártok megjelenésével. E szerkesztett gyűjtemény célja, hogy analitikusan hozzájáruljon ahhoz, hogy mit jelent a pártdemokrácia, hogyan lehet tanulmányozni, és bővítse ismereteinket arról, hogy kik a pártok tagjai, mit tesznek, és milyen befolyással bírnak a politikai döntéshozatali folyamatokban.
Nyilvánvaló, hogy a választások rendszeres időközönként kapcsolatot teremtenek. Vajon a párttagság, még a tagság csökkenése után is, biztosít-e olyan kiegészítő, reprezentatív kapcsolatot, amely támogatja a demokráciát és a stabilitást a széthullás utáni társadalmakban? A skandináv pártrendszerek megtartották régi ötpártrendszerük központi elemeit, (többnyire) nagy szociáldemokrata pártokkal és a konzervatív, liberális, agrár- és baloldali szocialista erők változó geometriájával. Megtapasztalták az új pártok választási felemelkedését és - különösen - a szavazatszerző, establishment-ellenes pártok növekvő erejét; a legtöbb országban a bevándorlásellenes érzelmek táplálják őket.
A közelmúltbeli kutatások nagy részével ellentétben ez a könyv az északi tömegpolitika stabil elemét, nevezetesen a pártokat mint tagsági szervezeteket vizsgálja: Hány tagja van? Miért csatlakoznak a pártokhoz? Mennyire vesznek részt a pártokban? Tapasztalnak-e politikai befolyást? Az általános kérdés az, hogy az állami támogatások által erősen statifikált pártszervezetek mennyire tartják fenn a civil társadalommal való kapcsolatot a tagságuk révén.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)