Az EU büntetőjoga Lisszabon után: Jogok, bizalom és az igazságszolgáltatás átalakulása Európában

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

EU Criminal Law after Lisbon: Rights, Trust and the Transformation of Justice in Europe

Könyv tartalma:

Ez a monográfia az első átfogó elemzés a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének az uniós büntetőjogra gyakorolt hatásáról. A könyv a büntetőjog és a büntetőeljárás kulcsfontosságú területeire összpontosítva felméri, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése milyen mértékben alakította át az európai büntető igazságszolgáltatást, és értékeli a Lisszaboni Szerződést követő jogszabályok hatását a nemzeti büntető igazságszolgáltatási rendszerekre. A monográfia az uniós büntetőjog Lisszabon utáni alkotmányozását vizsgálja, azáltal, hogy a területet érintő intézményi és alkotmányos fejlemények hatására összpontosít, beleértve az EU Alapjogi Chartájának az uniós büntetőjogra gyakorolt hatását. Az elemzés a büntető igazságszolgáltatás szempontjaira terjed ki a kriminalizálástól az igazságügyi együttműködésen át a büntetőeljárásig és a szankciók végrehajtásáig.

A könyv részletesen elemzi és értékeli az Uniónak az anyagi büntetőjog harmonizálására vonatkozó hatáskörét és az európai uniós jognak a nemzeti anyagi büntetőjogra gyakorolt hatását; az ügyészség európaizálódásának fejlődését a nemzeti büntető igazságszolgáltatás közötti horizontális együttműködéstől a vertikális integráció formái felé az ügyészség területén, amint azt az Eurojust fejlődése és az Európai Ügyészség létrehozása megtestesíti; a kölcsönös elismerés elvének működéséről (különös tekintettel az európai elfogatóparancs-rendszerre) és annak a kölcsönös bizalom és az alapvető jogok közötti kapcsolatra gyakorolt hatásáról; a büntetőeljárás területére vonatkozó uniós jogszabályokról, beleértve a vádlott és a sértett jogaira vonatkozó jogszabályokat; az uniós büntetőjog és az uniós polgárság közötti kapcsolatról; valamint a megelőző igazságszolgáltatás uniós modelljének fejlődéséről, amint azt a terrorizmus elleni szankciókkal kapcsolatos intézkedések elterjedése példázza. A könyvben az Egyesült Királyságnak az európai büntetőjogi térségben való részvételének és az EU büntetőjogában az Európa -la-carte megvalósíthatóságának kérdéseit vizsgáljuk.

A könyv zárásaként kiemeli azokat a lehetőségeket, amelyeket a Lisszaboni Szerződés az európai büntető igazságszolgáltatás új paradigmájának kialakítására nyit meg, amely az egyént (és nem az államot), valamint az alapvető jogok (és nem a biztonság) védelmét helyezi a középpontba.