Az európaizálódás korlátai. A nemzeti villamosenergia-rendszerek tulajdonjogi szétválasztásának hazai korlátai

Eredeti címe:

The Limits of Europeanisation. Domestic Constraints on Ownership Unbundling of National Electricity Systems

Könyv tartalma:

Diplomamunka a 2020-as évfolyamról a következő tárgyból: Politika - Nemzetközi politika - Téma: Kategória: Európai Unió, osztályzat: 1,7, Maastrichti Egyetem, nyelv: angol: English, abstract: Bár Bartle hangsúlyozza, hogy a nemzeti intézmények késleltethetik a villamosenergia-reform bevezetését, kutatásai általánosabb szintűek, és nem foglalkoznak kifejezetten a reform veszteseinek kompenzálásából és a szemben álló politikai vétószereplők meggyőzéséből adódó alkalmazkodási költségekkel. Ezáltal az exogén reformnyomásra adott nemzeti válaszok fontos árnyalatai figyelmen kívül maradhatnak.

Ez a dolgozat ezt a hiányosságot a következő kutatási kérdéssel orvosolja: Mi magyarázza a szétválasztási rendszer választásának eltéréseit az európai országok között a harmadik villamosenergia-irányelv után? A tulajdonjogi szétválasztás példája releváns empirikus példát szolgáltat a liberalizációs reformkezdeményezésből eredő erőforrás-újraelosztás egyértelmű megértéséhez. Amikor a kormányok a VIU-k szétválasztását tervezik, közvetlenül beavatkoznak számos magán- és közszereplő érdekeibe. Így a teljes szétválasztás a pontos érdek- és kormányzási konfigurációktól függően különböző kompenzációs és (újra)tárgyalási költségeket okoz a kormányok számára.

Azzal érvelek, hogy a tagállamok reformkapacitásának alkalmazkodási költségeken alapuló számbavétele lehetővé teszi, hogy jobban megértsük a villamosenergia-ágazat liberalizációjának ütemét és időzítését az EU-ban, valamint általában véve az európaizálódási folyamatokat. A kutatási kérdést a B rzel & Risse-féle "goodness-of-fit" keretrendszer racionális választáson alapuló változatának szemszögéből vizsgálom, amelyet az útfüggőségek történeti institucionalista fogalma egészít ki.