Az evangélikus négyoldalúság: A brit evangéliumi mozgalom felekezeti mozaikja

Eredeti címe:

The Evangelical Quadrilateral: The Denominational Mosaic of the British Gospel Movement

Könyv tartalma:

David Bebbington jól ismert arról, hogy az evangélikus mozgalmat a Biblia, a kereszt, a megtérés és az aktivizmus négy fő hangsúlya alapján jellemzi. Ezt a négyszöget 1989-ben megjelent klasszikus könyvében fejtette ki: Evangelicalism in Modern Britain: A History from the 1730s to the 1980s. Bebbington az 1980-as évektől napjainkig megjelent cikkeiben az említett könyv számos témáját továbbfejlesztette, de mindmáig a legtöbb ilyen cikk kevéssé ismert. A harminckét esszét tartalmazó jelen gyűjtemény könnyen hozzáférhetővé teszi az evangélikusság történetének kulcsfontosságú aspektusairól szóló e fontos vizsgálódásokat.

Az evangélikus mozgalom a tizennyolcadik században alakult ki Nagy-Britanniában és Amerikában a protestantizmus megújításaként. Az evangélikusok sokban osztoztak az őket megelőző puritánokkal, mégis újszerű álláspontot képviseltek azzal, hogy a reformáció helyett a megújulást tekintették prioritásuknak. A különböző felekezetekből érkezve buzgó egységfrontot alkottak. A következő évszázadok során egyre nőtt a számuk, és az egész világra eljuttatták az üzenetüket, így jött létre a globális Dél számos olyan egyháza, amelyek a világ kereszténységének élvonalába kerültek. A mű esszéi főként Nagy-Britanniával foglalkoznak, bár néhány írás a brit mozgalmat világviszonylatban helyezi el. Mivel az Atlanti-óceán mindkét partján élő evangélikusok kölcsönhatásban álltak egymással, sok azonos irodalmat olvastak és látogatták egymást, sok közös pont volt a brit és az amerikai mozgalom között. Ezért az itt tárgyalt témák közül sokan kapcsolódnak az amerikai egyházakban az elmúlt három évszázad során végbement fejleményekhez.

Az Evangélikus négyszög két kötete az evangélikus mozgalom különböző aspektusait tárgyalja. Az első kötet a mozgalom egészének kérdéseivel foglalkozik, a második kötet pedig az evangélikusságon belül egyes felekezeti testületek jellemzőit vizsgálja. Mindkét kötet tartalmaz egy bevezető esszét, amely áttekinti a terület legújabb szakirodalmát, majd egy sor kapcsolódó esszét.

A 2. kötet, A brit evangéliumi mozgalom felekezeti mozaikja, a mozgalom alkotóelemeivel foglalkozik. Az esszék olyan reprezentatív területeket érintenek, mint az Islingtoni Konferencia hatása az anglikán evangélikusok nyilvános álláspontjának meghatározásában, a metodisták tanítása és lelkisége, a baptisták Nagy-Britanniában Nathan Hatchnek az amerikai kereszténység demokratizálódásáról szóló tézisének fényében, a (plymouthi (úgynevezett) testvérek szerepe a világ evangelikalizmusában, valamint a karizmatikus megújulás, amely átalakította a háború utáni világ egyházi életét. Ez a második kötet tehát a felekezetek széles skáláját vonultatja fel az evangélikus mozaikban.