Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv átfogó áttekintést nyújt az evangélikusság fejlődéséről a második világháború utáni időszaktól napjainkig, a nyugati mozgalomból globálisabb és sokszínűbb formává válásra összpontosítva. A szerző tárgyalja a jelentős történelmi eseményeket és vezetőket, miközben feltárja a modern evangelikalizmuson belüli feszültségeket és eltérő áramlatokat.
Előnyök:⬤ Az evangelikalizmus széles perspektíváját kínálja, Észak-Amerika mellett a brit és a Nemzetközösségi nézeteket is beleértve.
⬤ Tanulságos és informatív a fontos történelmi személyiségekről és eseményekről, például az 1974-es lausanne-i konferenciáról.
⬤ Kiegyensúlyozza az evangélikusság történetének pozitív és negatív aspektusait, őszinte értékelést nyújtva.
⬤ A szerző magával ragadó írói stílusa, amely lelkesedést mutat a téma iránt.
Hátrányok:⬤ Inkább általánosabb áttekintést nyújt, mint részletes beszámolót az amerikai evangélikusság egyes felekezeteiről.
⬤ Nagymértékben a figyelemre méltó eseményekre és személyiségekre összpontosít, potenciálisan elhanyagolva az átlagos evangélikusok mindennapi tapasztalatait és életét.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Global Diffusion of Evangelicalism - The Age Of Billy Graham And John Stott
Könyv tartalma:
Az „Az evangélikusság története” sorozat legújabb kötete az evangélikus kereszténység rendkívüli számbeli és földrajzi terjeszkedését vizsgálja 1945 és 2000 között.
Tárgyalja a missziós, evangelizációs és ébredési mozgalmak globalizációját, különös figyelmet szentelve a karizmatikus és neopünkösdi mozgalmaknak. Vizsgálja az evangélikus bibliatudomány, igehirdetés és apologetika tendenciáit, és elemzi a hermeneutika új tudományágának hatását a kulcsfontosságú kérdésekre. Kiterjedten foglalkozik azzal a szereppel, amelyet a déli félteke kereszténysége játszik a misszióról alkotott evangéliumi felfogás kiszélesítésében.
Míg az olyan ismert vezetők, mint Billy Graham, John Stott, Carl Henry, Martyn Lloyd-Jones és Festo Kivengere szerepe teljes terjedelemben kap helyet, a kevésbé ismert személyiségek, mint Edward Carnell, Agnes Sanford, Orlando Costas, John Gatu és John Laird is helyet kapnak. Az utolsó fejezet azt vizsgálja, hogy az evangélikusság terjeszkedése vajon a teológiai koherencia és stabilitás árán történt-e, és tárgyalja a „poszt-evangelikalizmus” jelenségét.
