Az evolúció téved: Az élet eredetének és átalakulásának radikális megközelítése

Olvasói vélemények

Az Erich von Daniken által írt „Az evolúció téved” felhasználói véleménye vegyes: sokan dicsérik a könyvet elgondolkodtató tartalma és lebilincselő írói stílusa miatt, míg mások a tudományos szigor hiánya és a bizonyítékok nélküli állításokra való támaszkodás miatt kritizálják. Úgy tűnik, hogy a könyv kíváncsiságot ébreszt az összetett evolúciós kérdésekkel kapcsolatban, de szkepticizmust vált ki azokban, akik a hagyományos evolúciós tudományt támogatják.

Sok kritikus úgy találta, hogy a könyv szépen megírt és magával ragadó, és új nézőpontot nyújt az evolúcióval kapcsolatos kérdésekhez. Elgondolkodtatónak, lenyűgözőnek és élvezetes olvasmánynak írták le, amely a természet mélyebb vizsgálatára ösztönöz.

A könyv kritikusai azt állítják, hogy nem érti megfelelően az evolúciót, és nagymértékben támaszkodik a feltételezésekre, érdemi bizonyítékok nélkül. Egyes kritikusok csalódottságuknak adtak hangot, és tényszerű alapot nélkülöző összeesküvés-elméletnek nevezték, és óva intettek attól, hogy pénzt pazaroljanak rá.

(13 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Evolution Is Wrong: A Radical Approach to the Origin and Transformation of Life

Könyv tartalma:

Egy lenyűgöző felfedezés arról, hogy a darwinisták elmélete már nem magyaráz meg mindent

Volt egyszer egy evolúcióelméletnek nevezett gondolathalmaz, amelyet okos emberek találtak ki, és amelyet számtalan tudós megerősített. Aztán az emberek felfedezték az elektronmikroszkópot. Ez lehetővé tette, hogy láthatóvá tegyék a sejtben lévő molekulákat, és hirtelen olyan kérdések merültek fel az evolúcióval kapcsolatban, amelyek korábban nem voltak lehetségesek. Valójában milyen erő fűzi össze az atomokat a megfelelő sorrendben? Mi mozgatja a molekulaláncokat a megfelelő helyzetbe? Hogyan jött létre valójában az első élő egység a sejten belül? Hogyan működik az öröklődés, hogyan adódik át az információ a következő generációnak? Az ember csak és kizárólag a főemlősöktől származott - ahogy Charles Darwin és számtalan más nagy elmés feltételezte -, vagy további "motorok" is közrejátszottak az evolúcióban?

Ma már világos: számtalan kérdésre nem lehet válaszolni a korábbi evolúciós elmélettel. Létezik egy "pacáknak" (Physarum polycephalum) nevezett életforma. A "dolognak" nincs se szeme, se füle, se szája, se orra, de még agya sincs. Ennek ellenére táplálékot vesz fel, a legrövidebb úton leküzdi az akadályokat, és információt cserél más "pacákkal". A "pacák" ellentmond minden olyan evolúciós gondolatnak, amely szerint egyik a másikból fejlődik ki. Vagy az Ausztráliában talált "gyomorszájas békák" (Rheobatrachus). Ezek a gyomorban keltetik ki a kicsinyeiket. Lehetetlen egy lassú, evolúciós folyamatban.

Mindenhol vannak olyan állatjellemzők, amelyek sehol sem akarnak beleilleszkedni az evolúciós elméletbe. És az ember? Tényleg mi vagyunk a legjobban alkalmazkodott életforma ezen a bolygón? Ma egyre több tudós szólal meg, akik ellentmondanak a korábbi evolúciós elméletnek. Az elmélet illeszkedik a fajon belüli változásokhoz, de a sejtek belső működésével már nem egyeztethető össze. Valami más, eddig elkerült hatás befolyásolja az evolúciót. Ezt "intelligens tervezésnek" nevezik. E mögött intelligens tervezést sejtenek. Valaki vagy valami - a világegyetem szelleme? Idegenek? --állhat e tervezés mögött.

Erich von Dniken számtalan példával bizonyítja a korábbi evolúciós elképzelés lehetetlenségét. Idéz olyan tudósokat, akik a korábbi tanítás ellen érvelnek, de olyanokat is, akik megvédik azt. Sajnos, a bevett tudomány még mindig nem hajlandó az evolúcióelmélet ellentmondásait és lyukait szemügyre venni, pedig teljesen nyilvánvaló, hogy minden faj, valamint az emberi kultúra kialakulása tekintetében többről van szó, mint amit pusztán az evolúcióelmélettel meg lehetne magyarázni.