Representing Time: An Essay on Temporality as Modality
Az időről való gondolkodás és beszéd tele van rejtélyekkel és paradoxonokkal.
Hogyan fogalmazza meg az ember az időt? Miért változik például a különböző nyelvekben az időbeliség rendelkezésre állása? Hogyan hatnak egymásra a tudatban az időmérték, az aspektus, az időhatározók és a kontextus információvonalai? Az idő eseményeket ír le? Ha a valós idő nem folyik, honnan származnak a múlt, a jelen és a jövő fogalmai? Ezek alapfogalmak, vagy kezdetlegesebb alkotóelemekből állnak össze? És végül, mi az időbeli utalást tartalmazó kifejezések szemantikája? Ez a könyv új megközelítést kínál az időbeli lokalizációjú kijelentések és diskurzusok jelentésének reprezentációjához. Az időbeliséget, javasolja a szerző, a bizonyosság fokozatait kell érteni, amelyeket viszont a beszélő kijelentésében hivatkozott eshetőségre vonatkozó elfogadhatósági fokozatokként kell értelmezni.
Elméleti érveket és empirikus bizonyítékokat mutat be indoeurópai és nem indoeurópai nyelvekből, hogy megmutassa, hogy a beszélők a múltat, a jelent és a jövőt az episztemikus modalitás fokozataiként reprezentálják. Amellett érvel, hogy az időbeliség az elfogadhatóság vagy attitűd általános címkéje alá sorolható, és az evidencialitás szemantikai kategóriájához hasonlóan inkább a bizonyítékok erősségén alapul. Az általa kidolgozott megközelítésben a modalitás alapvető fogalmi építőelemeket biztosít az idő fogalmához, és egyúttal szemantikai építőelemeket az időbeli kifejezések reprezentálásához az általa kidolgozott Default Semantics keretrendszerben.
Dr. Jaszczolt kutatási eredményeit a szemantikával és pragmatikával kapcsolatos nyelvészeti és filozófiai munkák kontextusába helyezi.