The Nature of Time
Ez a könyv tudományos és intuitív emberi nézőpontból vizsgálja és állítja szembe a kortárs és a történelmi időfelfogást. Az ősi és modern órák, az augustinusi eszmék, a determinisztikus newtoni világegyetem, a biológiai órák, a mélyidő, a termodinamika, a kvantummechanika és a relativitáselmélet mind hozzájárulnak a nézőponthoz. A hangsúly arra helyeződik, amit a bevett technológiákból és a tudományból következtetni lehet, szemben a futurisztikus spekulációkkal.
Az 1. fejezet ismerteti az órákat, beleértve a jelenlegi globális időszabványt létrehozó cézium atomórákat, az órák fejlődésének történetét, a biológiai órákat, a filogenetikai fákat, a radioaktív kormeghatározást és a világegyetem korának meghatározására szolgáló csillagászati módszereket. A 2. fejezet az idővel kapcsolatos olyan ősi kérdéseket vet fel, amelyekre az órák technikai természetének megértése nem ad teljes választ. E kérdések némelyikének korai, Augustinus által a Kr. u. 3. században leírt összefoglalását annak leírása követi, hogy Newton 1300 évvel később hogyan vezette be az idő olyan felfogását, amely néhány választ adott, például a végtelenül rövid jelen természetére. A múlt, a jelen és a jövő eseményeinek valóságára vonatkozó következtetések is szóba kerülnek. A newtoni képet szembeállítjuk az intuitív emberi képpel, és röviden tárgyaljuk az időutazás és az időbeli visszatérés lehetőségeit. A 3. fejezet bemutatja a termodinamika második törvényét, és foglalkozik azzal, hogy az hogyan egyeztethető össze a világegyetem idővisszafordítható newtoni leírásával, még akkor is, ha látszólag "időnyilat" határoz meg. Az entrópia természete és annak kapcsolata a durvaszemcsésséggel és az emergenciával központi szerepet játszik a tárgyalás során. A 4. fejezet azt tárgyalja, hogy a kvantummechanika miként változtatta meg a newtoni szemléletet, számot vetve a kvantummechanika idővel kapcsolatos jelentésének különböző értelmezéseivel.
Az 5. fejezet a speciális relativitáselmélet alapvető elemeit és az idő természetére gyakorolt hatásukat ismerteti. Példák kerülnek ismertetésre az időtágulásra és a tér rendjének megváltozására, például a különböző keretekben elkülönülő eseményekre. A példákat úgy választottuk ki, hogy elkerüljük a jelenleg elérhetetlen technológiák felidézését. A 6. fejezet utószava áttekinti az Augustinus által felvetett kérdéseket, és összefoglalja, hogy a tudomány fejlődése azóta hogyan foglalkozott velük.
Ez a könyv eredetileg egy interdiszciplináris szemináriumra készült, amelyet a Minnesotai Egyetemen kezdők számára tartottak. Kis mennyiségű algebrát használ, főként a kiegészítő mellékletekben, és nem feltételez semmilyen előzetes fizikai, kémiai, biológiai vagy csillagászati ismeretet. Ellentétben sok, az időről szóló félnépszerű könyvvel, kerüli a spekulációkat akár a mérnöki (techno-optimizmus), akár a fizikai elmélet (húrok, hurokkvantumgravitáció, fekete lyukak entrópiája) terén. Ehelyett inkább megalapozottabb megközelítést alkalmaz, és leírja, hogy mit tudunk jelenleg (és mit nem), hogy mind a diákoknak, mind az általános olvasónak segítsen az idő jobb megértésében.
