Az időn kívül: Vágy az időbeli filmben

Olvasói vélemények

Az Out of Time című könyvében Todd McGowan a pszichoanalitikus filmelmélet alapos vizsgálatát mutatja be, különös tekintettel a filmbeli idő fogalmára és annak a kortárs filozófiai gondolkodással való kapcsolatára. A könyv az elméleti meglátásokat részletes filmelemzésekkel ötvözi, bemutatva, hogy a filmek hogyan kérdőjelezhetik meg és informálhatják az elméleti perspektívákat.

A könyvben különböző filmek átgondolt és bonyolult elemzései szerepelnek, sikeresen összekapcsolva az esztétikai és politikai témákat. Egyedülálló perspektívát kínál az idővel kapcsolatban, amely átformálhatja az én és a társadalom megértését. A különböző filmek integrálása fokozza az elemzés mélységét. A könyv mind a filmtudományok, mind a pszichoanalitikus elméletek művelői számára erősen ajánlott.

Egyes olvasóknak az elméleti vitákat bonyolultnak vagy kihívásnak találhatják, különösen, ha nem ismerik a pszichoanalitikus vagy filozófiai fogalmakat.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Out of Time: Desire in Atemporal Cinema

Könyv tartalma:

Az Out of Time című könyvében Todd McGowan a digitális korszakra válaszul kialakult időbeli esztétika megjelenését veszi kiindulópontnak a filmművészetben. A filmművészet fejlődését a filozófia aktuális vitáival összekapcsolva McGowan azt állítja, hogy azok a filmek, amelyek megváltoztatják a néző időhöz való viszonyát, egy új filmes módot alkotnak: az atemporális mozit.

Az atemporális moziban az idő formális torzulásai a nézők számára az időben való létezés alternatív megtapasztalásának módját mutatják be - pontosabban az időn kívüli létezés megtapasztalásának módját. McGowan a kortárs pszichoanalízisre, különösen Jacques Lacanra támaszkodik, hogy azt állítsa, hogy az atemporális mozi inkább a vágy pszichoanalitikus fogalmának logikája szerint bontakozik ki, nem pedig a vágyé szerint, amely a pszichoanalitikus filmtudományok konvencionális vezérfogalma volt.

Tematikai sokféleségük ellenére ezek a filmek az időrendi időt egy közös motivációval torzítják el: az ismétlődés logikájának feltárásával. McGowan szerint a pszichoanalízishez hasonlóan az atemporális üzemmód is az ismétlődés elfogadásában rejti az élvezetet, nem pedig az új és más keresésében.