Az időskor újragondolása: Jólét, gondoskodás és részvétel

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Re-Imagining Old Age: Wellbeing, Care and Participation

Könyv tartalma:

Annak megértése, hogy az emberek kapcsolati lények, központi szerepet játszik egy olyan etikai szemlélet kialakításában, amely a gondoskodás jelentőségére épül mindannyiunk életében. Csecsemőként való túlélésünk a másoktól kapott gondoskodáson múlik. És mindannyiunk számára, különösen idősebb korban, vannak olyan időszakok, amikor betegség, érzelmi vagy fizikai gyengeség miatt mások gondoskodására van szükségünk ahhoz, hogy a mindennapi életben boldogulni tudjunk.

Ezt szem előtt tartva ez a könyv egy olyan projekt eredményeit mutatja be, amelynek célja annak megértése, hogy mit jelent a jóllét az idősek számára, és hogy befolyásolja az idősekkel foglalkozók gyakorlatát. A kiindulópont a kutatók és egy nem kormányzati szervezet munkatársa közötti közös elkötelezettség volt, hogy mind a kutatásban, mind a gyakorlatban érdemes az idős emberekkel együtt dolgozni, tanulni tőlük és befolyásolni őket, ahelyett, hogy egy kutatási projekt "alanyainak" tekintenénk őket.

A szerzők elméleti szempontból a kritikai gerontológia számos tanulmányára támaszkodnak, amelyek azt próbálják megérteni, hogy az öregedéssel kapcsolatos tapasztalatokat hogyan alakítja társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai kontextusuk. A szerzők a "sikeres" öregedésről szóló normatív feltételezéseket megkérdőjelező, széleskörű munkák felhasználásával felhívják a figyelmet arra, hogy ezeket a feltételezéseket az "aktív öregedés" neoliberális politikái hogyan alakították ki. Figyelemre méltó módon alkalmazzák a gondozás feminista etikájának meglátásait is, amelyek egy olyan kapcsolati ontológián alapulnak, amely megkérdőjelezi az autonóm individualizmus neoliberális feltételezéseit.

A kapcsolati etika hatására az idős emberekre mint társkutatókra és mint a kutatásban részt vevőkre egyaránt odafigyelnek. Azáltal, hogy sikeresen alkalmazzák ezt a perspektívát a szociális gondozási gyakorlatban, elősegítik, hogy a szakemberek elgondolkodjanak az öregedés és a gondozás személyes aspektusairól, ugyanakkor áthidalják a személyes és a szakmai közötti szakadékot.