Age of Promises: Electoral Pledges in Twentieth Century Britain
Az ígéretek kora a huszadik századi Nagy-Britannia választási ígéreteinek kérdését vizsgálja - hogyan tették, hogyan értelmezték és hogyan alakultak az idők folyamán - az általános választási kiáltványok és választási beszédek tanulmányozásán keresztül. A szerzők amellett érvelnek, hogy az ígérgetés aktusának története - amely a politikai folyamat központi eleme, de amelyet eddig nem elemeztek kellőképpen - megvilágítja a politikai kommunikáció és a demokratikus képviselet fejlődését.
A huszadik században széleskörű elmozdulás történt a politikát diszkurzív folyamatnak tekintő politikától, amelynek során a választások alkalmával elég volt általános elveket megfogalmazni, majd a hivatalba lépést követően, az elmélkedést és a vitát követően részletes politikaalkotás következett. A század első felében a pártok egyre inkább úgy érezték, hogy a választóknak felajánlandó konkrét szakpolitikák listáit kell összeállítaniuk, amelyeket aztán kötelességüknek tekintették, hogy bármi történjék is, véghezvigyék. 1945-től kezdve ráadásul még nagyobb hangsúlyt fektettek a következőkre.
Részletes, költségekkel alátámasztott ígéretek. Olyan korban élünk, amikor egyre nagyobb a bizonytalanság a politikai ígéretek tekintélyét és státuszát illetően.
A 2016-os uniós népszavazás nyomán vita tört ki a parlamenti szuverenitásról. Vajon a nép akarata, amely a népszavazás eredményében nyilvánult meg, legyen-e a legfőbb, vagy a képviselők elsősorban a választóiknak és/vagy a pártprogramoknak tartoznak felelősséggel, amelyek alapján megválasztották őket? Az ígéretek kora bemutatja, hogy ezek a viták hosszú múltra visszatekintő, eltérő felfogásra épülnek arról, hogy a kiáltványoknak és a beszédeknek milyen státusszal kell rendelkezniük a kormány intézkedéseinek alakításában.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)