Olvasói vélemények
Összegzés:Andreas Reckwitz „Az illúziók vége” című könyve mélyreható betekintést nyújt a modern fejlődés, a társadalmi struktúrák és az egyéni kulturális éhség összetettségébe. A szerző közérthető nyelvezete és átfogó szemlélete mély visszhangot kelt az olvasóban, elgondolkodtatva a társadalmi fejlődésről és az abban elfoglalt helyünkről.
Előnyök:A könyv rengeteg gondolatébresztőt nyújt, sokféle elemet kapcsol össze alapvető fogalmakkal, és közérthető, barátságos nyelven íródott. Hatékonyan elemzi a modernitást és a kulturális éhséget, új perspektívát kínál a társadalmi rétegződés és az egyéni törekvések tekintetében a kortárs válságok kontextusában.
Hátrányok:Az olvasó úgy érezte, hogy nem tudott teljes értékelést adni, jelezve, hogy a könyv összetett lehet, és mély elkötelezettséget igényel a teljes megértéshez és kritikához. Ezen túlmenően a könyv a túláradó elmélkedés érzetét keltheti, ami kihívást jelenthet egyes olvasók számára.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The End of Illusions: Politics, Economy, and Culture in Late Modernity
Könyv tartalma:
A jövőt illetően nagy bizonytalanságban élünk. A huszadik század végének mámoros napjai, amikor a hidegháború vége egy új és optimistább korszakot látszott nyitni, ma már távoli emléknek tűnnek. Az elmúlt néhány évtizedben egyik válság a másik után sújtott bennünket, és az az elképzelés, hogy az emberiség fokozatosan halad a jobb jövő felé, illúziónak tűnik.
Csak most láthatjuk tisztán a nyugati társadalmakban az elmúlt 30 évben végbement mélyreható változások valódi kiterjedését és szerkezetét. A klasszikus ipari társadalom átalakult egy későmodern társadalommá, amelyet a polarizáció és a paradoxonok alakítanak. A társadalom átható szingularizációja, az egyediségre és a kivételesre való irányultság szisztematikus aszimmetriákat és egyenlőtlenségeket generál, és így a haladás és a nyugtalanság kéz a kézben járnak. Reckwitz a szingularizáció és polarizáció e kettős szerkezetét vizsgálja, ahogyan az társadalmaink különböző szektoraiban lejátszódik, és ennek során felvázolja a jelen központi strukturális jellemzőit: az új osztálytársadalmat, a posztindusztriális gazdaság jellemzőit, a kultúra és az identitás körüli konfliktust, az én kimerülését, amely az autentikus kiteljesedés keresésének imperatívuszából fakad, valamint a liberalizmus politikai válságát.
A szingularitások társadalma című úttörő művére építve ez az új könyv nagy érdeklődésre tarthat számot a szociológia, a politika és általában a társadalomtudományok hallgatói és kutatói számára, valamint mindazok számára, akiket korunk nagy társadalmi és politikai kérdései foglalkoztatnak.
