Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
The Chinese of Indonesia and Their Search for Identity: The Relationship Between Collective Memory and the Media
Ez a könyv azt vizsgálja, hogy az 1966 után született indonéziai kínaiak hogyan tárgyalják meg a kultúrájukkal és identitásukkal kapcsolatos jelentéseket a kínai nyelvet és kultúrát kifejezetten korlátozó, korlátozó médiakörnyezetben való felnövekedés kollektív emlékezetén keresztül. A korlátozó médiakörnyezet egy sor, a Suharto-korszak (1965-1998) alatt alkalmazott politika eredménye volt.
Az előírások szerint az indonéz kormány bezáratta az összes kínai nyelvű iskolát, és megtiltotta a kínai írásjelek használatát nyilvános helyeken, a kínai nyelvű kiadványok importját, valamint a kínai kultúra minden nyilvános formáját és megnyilvánulását. Az elmúlt évszázadban, és különösen az elmúlt évtizedben nagy figyelmet kapott Kína és a világgazdasági hatalomként növekvő státusza. A tengerentúli kínaiakkal foglalkozó kutatások rávilágítottak a "mitikus hazájukhoz", Kínához fűződő kapcsolatukra is.
Munkájuk során a tudósok felfedezték, hogy a délkelet-ázsiai kínaiak kiemelkedő gazdasági, politikai és kulturális jelenlétet teremtettek olyan országokban, mint Indonézia, Malajzia és Szingapúr. Az 1960-as években az olyan tudósok, mint George Kahin, Ruth McVey és Benedict Anderson az indonéziai politikai felfordulásokra és azokra a különböző szerepekre figyeltek fel, amelyeket az indonéziai kínaiak játszottak országuk gazdasági, politikai és kulturális színterein.
A későbbi években Charles Coppel és Leo Suryadinata sokat publikált az indonéziai kínaiak különböző aspektusairól, például vallási hovatartozásukról és oktatásukról. Az indonéziai kínaiaknak szentelt jelentős figyelem ellenére a tudósok nem vizsgálták külön a média szemszögéből, hogy az indonéziai kínaiak egy bizonyos csoportja hogyan nőtt fel egy korlátozó média- és kulturális környezetben a 33 év alatt, amikor Indonéziát Suharto kormányozta.
Ez a könyv megteszi az első lépést e generáció kollektív emlékezetének vizsgálatában, amely az állam által ellenőrzött környezetben való felnövekedésről szól, és amely jelentős hatással volt identitásuk kialakulására, fenntartására és a "kínaiasság" mindennapi életükben való (újra)tárgyalására. Ez a könyv különösen a média, a kultúratudományok és a délkelet-ázsiai tanulmányok művelői, kutatói és hallgatói számára lesz vonzó.