Az informális gazdaság: Tanulmányok fejlett és kevésbé fejlett országokban

Olvasói vélemények

Az „Az informális gazdaság: Tanulmányok fejlett és kevésbé fejlett országokban” című könyv vegyes kritikát kapott. Míg egyes olvasók értékelik, hogy időben megérkezett és jó állapotban van, mások kritizálják, hogy nincs normatív értéke és túlságosan szocialista szemléletű. Összességében a könyv változatos betekintést nyújt az informális gazdaságba, de éles kritikával kell szembenéznie a kivitelezés és az elméleti alapok tekintetében.

Jó állapotban a kézbesítéskor, időben történő szállítás, az informális gazdaság különböző globális aspektusait tárgyalja, fontos korai munkaként elismert.

Kritizálják, hogy túlságosan elméleti és gyakorlati normatív értéket nélkülöz, a szocialista szociológusok által befolyásoltnak tartják, „dupla plusz jókacsa beszédként” jellemzik.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Informal Economy: Studies in Advanced and Less Developed Countries

Könyv tartalma:

Egy New York-i tetőfedő készpénzben kéri a fizetést. Egy bogotai autószerelő egy csendes mellékutcában rendezi be „műhelyét”.

Négy mexikói bevándorló félvezetőket szerel össze egy San Diegó-i otthonban. Egy leningrádi orvos eladja a szükséges gyógyszert egy kétségbeesett betegnek. Mindannyian részei egy világszerte növekvő jelenségnek, amely széles körben ismert, de kevéssé ismert.

Az informális vagy feketegazdaság ma virágzik, nemcsak a harmadik világ azon országaiban, ahol először számoltak be róla és tanulmányozták, hanem Kelet-Európában és a fejlett nyugati országokban is. Az informális gazdaság az első olyan könyv, amely mindhárom helyszínről származó tanulmányokat összegyűjti és koherens elméleti keretbe integrálja.

A szerzők nemzetközi perspektívából kiindulva eloszlatnak számos tévhitet az informális gazdasággal kapcsolatban. Világossá teszik például, hogy az informális kereskedelem nem kizárólag a szegények sajátja.

A társadalmi rétegeken átívelő, a munkaadók és a munkavállalók közötti politikai és gazdasági átrendeződést, valamint a kormányzat szabályozási feladatának eltolódását tükrözi. A szerzők elméleti megfigyelései nem csupán a különböző forrásokból származó anyagok egységesítését szolgálják, hanem a további kutatások irányainak kijelölését is.