Az intellektuális csere nemzetközivé válása a globalizálódó Európában, 1636-1780

Eredeti címe:

The Internationalization of Intellectual Exchange in a Globalizing Europe, 1636-1780

Könyv tartalma:

Ez a könyv azzal foglalkozik, amit franciául az 1980-as évek óta passeur-nek neveznek, az értelmiségi, közvetítő, fordító vagy újságíró alakjával, aki egyben a világ szocializált lénye is. A kötet az életrajzi összefüggésekből indul ki oly módon, hogy a mű egésze portrék galériájaként kínálkozik, amely az egyik fajta kulturális megértéstől a másikig, majd a másikig vezet...

Földrajzilag nagyjából európai a választék (Anglia, Franciaország, Németország, Hollandia, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Svájc), bár a cél soha nem az, hogy a nemzeti identitások kialakulásának mikéntjét mutassa be. Ez a választék nem is a terület "lefedéséről" szól. A tárgyalt alakok mindegyike a maga nemében fontos volt, mégis túl gyakran csak mellékesen kapnak tudományos figyelmet.

Az itt vizsgált szinguláris identitás, ha van ilyen, Európa identitása lehetne, de az időnként hangsúlyozott téma a szellemi tevékenység "nemzetközivé válása" is egy nagyon hosszú tizennyolcadik században. A könyv végi fejezetek, amelyek a Kelet megértését érintik, a nemzetköziesedést és az európai identitás ápolását erősítik. A kötet célja kevésbé az egyik kulturális kontextusból a másikba szállított konkrét eszmék kiemelése vagy nyomon követése, bár szükségszerűen sok példát hoz fel.

Ehelyett a poszthumanista kulturális tevékenység európai fejlődésének bemutatását javasolja, egy sor olyan tanulmány bemutatásával kezdve, amelyekben a vita vallási álláspontokból (nemcsak protestáns, hanem muszlim, katolikus, jezsuita, janzenista és zsidó hagyományokból) indul ki, és filozófiai és enciklopédikus vitával zárul. A kötet így a kora újkori szellemi tevékenység átalakulásának jellegzetes látleletét dokumentálja, ahogy a középpont a vallásból a filozófiába kerül; és ezáltal külön felhívja a figyelmet a kötet közepén található esszékre. Ezek a 17.

század vége és a 18. század eleje felé tevékenykedő személyiségekkel foglalkoznak, valamint azokkal a képességeikkel, nehézségeikkel és konfliktusaikkal, amelyek a szellemi élet új tereit keresték a vallási és politikai intézményeken kívül - a filozófia, a tolerancia, az újságírás, a jog és az általunk anglofíliának nevezett különös térnyerés nyilvános vitáiban.