History of Intellectual Culture 1/2022: Participatory Knowledge
A részvétel fogalmát számos tudományágban megvitatják a médiatudományoktól az antropológiáig, a politikatudományoktól a szociológiáig, így az új History of Intellectual Culture (HIC) évkönyv első száma egy tematikus részt szentel annak, hogy a tudást hogyan lehet és vitathatóan hogyan kell "részvételi" fogalomként megfogalmazni. A kötet a "részvételi tudás" bemutatásával és feltárásával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a tudás kialakulását és körforgását új szemszögből vizsgálhatjuk, és párbeszédet kíván nyitni arról, hogy a részvétel fogalmai és elméletei hogyan és milyen módon járulhatnak hozzá a tudás történetéhez.
Azzal a kérdéssel, hogy ki vehet részt annak meghatározásában, hogy mi számít tudásnak, és annak eldöntésében, hogy kinek a tudása kerül forgalomba, a részvételi módok a tudás különböző szinteken és több kulturális kontextusban történő vizsgálatába illeszkednek. A kötetben szereplő cikkek a "részvételi tudás" megközelítéseinek, kontextusainak és értelmezéseinek sokféleségéről tanúskodnak, a Frankfurti Iskola szociológiai projektjeitől az uppsalai székhelyű fajbiológiai intézetig, az argentin nemzeti folklórfelméréstől a jelenlegi hashtag-aktivizmusig és a Covid-19-archívum projektekig.
A HIC a tudást társadalmi és politikai struktúrákban gyökerező, az átadás módjai által meghatározott és együttműködési folyamatokban előállított tudásnak tekinti. A "részvételi tudás" fogalma meggyőző módon rávilágít arra, hogy a tudás hogyan gyökerezik a kulturális gyakorlatokban és a társadalmi konfigurációkban.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)