Értékelés:
A könyv átfogó történetet nyújt az internetről, kiemelve a digitális nemzedék elképzeléseit és vízióit, különösen azokat, amelyeket a Wired magazin fogalmazott meg az 1990-es években. A könyv az internet fejlődésének különböző perspektíváival foglalkozik, és a 2000-es év körül ér véget, ami a folytatás szükségességét sugallja.
Előnyök:⬤ Az internet történetének részletes bemutatása
⬤ a digitális nemzedék eszméinek és utópiáinak gazdag feltárása
⬤ társadalomtudományi és bölcsészhallgatók számára is alkalmas
⬤ világos írás.
⬤ A következtetések és az elméleti keret nem egyértelmű
⬤ tartalmaz egy figyelemre méltó elírást a „Xerox PARC” szóval kapcsolatban
⬤ folytatás nélkül ér véget, ami egyes olvasókat esetleg további folytatásra késztet.
(4 olvasói vélemény alapján)
The Internet Imaginaire
Az internet kialakulását alakító kollektív elképzelés: mi vezette a szoftvertervezőket, menedzsereket, alkalmazottakat, politikusokat és magánszemélyeket egy adott technológia kifejlesztésére és elfogadására.
Az Internet Imaginaire című könyvében Patrice Flichy szociológus azt a kollektív víziót vizsgálja, amely az internet kialakulását alakította - azt a társadalmi képzeletet, amely egy új technológia születésekor technológiai utópiát vizionált. Az 1990-es évekbeli Egyesült Államokban az internet fejlődését körülvevő (és a fejlődés szerves részének tekintett) diskurzusok részletes vizsgálatával Flichy bemutatja, hogyan kezdett egy egész társadalom egy új technológiai korszakot. A metaforikus "információs szupersztráda" olyan technikai utópiává vált, amely egy technológiai programról tájékoztatott. Az internet imaginaire, érvel Flichy, arra késztette a szoftvertervezőket, a vállalkozásokat, a politikusokat és az egyéneket, hogy egy másik technológia helyett ezt az egyet fogadják el.
Flichy szakértők írásaiból merít - különös figyelmet fordítva a Wired magazin guruira, de idézi a Time, a Newsweek és a Business Week cikkeit is - 1991 és 1995 között. A technikai imaginaire két fő területét írja le: a technikai eszközök fejlesztésével kapcsolatos utópiákat (és ideológiákat); valamint az elképzelt digitális társadalom ábrázolásait. Elemzi a kiberkultúra alapító mítoszait - a technikai rendszerek ábrázolásait, amelyek a tervezők és támogatók álmait és kísérleteit fejezik ki, és amelyek az információs autópályák, az internet, a Bulletin Board rendszerek és a virtuális valóság körül alakultak ki. És egy értekezést kínál „az imaginaire virtuális társadalomról”, amelyben Teilhard de Chardintól William Gibsonig tárgyalja a látnokokat, a testet és a virtuálisat, a kiberdemokráciát és a politika végét, valamint az immateriális új gazdaságát.