Az intim képpel való visszaélés kriminalizálása: Összehasonlító perspektíva

Eredeti címe:

Criminalizing Intimate Image Abuse: A Comparative Perspective

Könyv tartalma:

Az intim képmással való visszaélés új keletű, endemikus jelenség, amely számos jogi kérdést vet fel, és jelentős kihívást jelent a jog és az igazságszolgáltatás hagyományos intézményei számára. E jelenség jellege nemcsak a magánélet, a szexuális bűncselekmények és a számítógépes bűnözés jogi szabályozásának bonyolultságát vonja maga után, hanem annak a társadalmi és kulturális kérdésnek a megértését is megköveteli, hogy mi tekinthető "intimnek", "magánéletnek" vagy éppen "szexuálisnak".

Mivel az intim képi erőszak áldozatai által tapasztalt sérelem különösen súlyos és különböző jogi érdekeket érint, a büntetőjogot hívták segítségül az egyik megoldásként, de nem világos, hogy mi legyen a szerepe és a korlátai. A jog megközelítése arra törekszik, hogy elkerüljön mindenféle moralizáló hozzáállást, és megpróbál egyensúlyt teremteni a szexuális autonómia és a szexuális magánélet védelme között. Ugyanakkor a kriminalizálás igényét egyensúlyba kell hozni a büntetőjog hagyományos elveivel.

Az intim képmással való visszaélés kriminalizálása elsősorban arra törekszik, hogy új fogalmi és elméleti kereteket hozzon létre a jelenségre adott jogi válaszok kezelésére azáltal, hogy az elmúlt években a képmással való visszaélés tanulmányozásában részt vevő számos tudóst összehozza. A könyv összehasonlítja és szembeállítja a különböző jogrendszerekben kidolgozott különböző megoldásokat. Az összehasonlító perspektíva elsősorban az angol-amerikai és a kontinentális európai kriminalizációs modell között összpontosul, de áttekintést ad az ázsiai és latin-amerikai országok kriminalizációs helyzetéről is.

Az intim képmással való visszaélés kriminalizációjának, valamint annak elméleti és gyakorlati korlátainak megállapítása után a könyv elemzése az áldozatok hatékony védelmének megteremtése érdekében a hagyományos büntető igazságszolgáltatást kiegészítő vagy alternatívaként szolgáló lehetséges új jogi stratégiákra összpontosít. Az internetes szolgáltatók és a bámészkodók szerepe a visszaélések megelőzésében, illetve a helyreállító igazságszolgáltatás lehetséges formái is szóba kerülnek.