Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
The Hatred of Literature
Az elmúlt 2500 évben az irodalmat támadták, kifütyülték és elítélték, gyakran rossz okokból, néha pedig nagyon is jó okokból. Az irodalom gyűlölete az irodalomról alkotott elképzelés alakulását vizsgálja ellenfelei - filozófusok, teológusok, tudósok, pedagógusok, sőt a modern liberális demokráciák vezetői - szemszögéből. Platóntól C. P. Snow-n át Nicolas Sarkozyig az irodalom gyűlölői megkérdőjelezték az irodalom értékét - igazságtartalmát, erényét és hasznosságát -, és megpróbálták bizonyítani káros voltát.
Az irodalom nem Homérosztól vagy Gilgames-től kezdődik, mondja William Marx, hanem Platóntól, aki elűzte a költőket a városból, ahogy Isten kiűzte Ádámot és Évát a Paradicsomból. Ez a genezise. A költők Platóntól tanulták meg először, hogy nem az igazságot, hanem csupán a múzsákat szolgálják. Nem véletlen, hogy a bölcsesség ( philosophia ) szeretete egybeesett a költészet gyűlöletével. Az irodalom a botrányból született, és a botrány azóta is meghatározza.
Az irodalom elleni hosszú retorikai háborúban Marx négy vádpontot azonosít - a tekintély, az igazság, az erkölcs és a társadalom nevében. Ez a tipológia lehetővé teszi számára, hogy asszociatív módon haladjon végig az évszázadokon. Az irodalom elhibázott ambícióinak, korrumpálható hatalmának és mélységes kudarcainak leírásával az irodalomellenes diskurzusok világossá teszik, hogy az adott társadalom mit várt el az irodalomtól. Ily módon az anti-irodalom paradox módon annak érvényességét erősíti meg, amit tagadni kíván. Az irodalom fennmaradását nem a gyűlölet, hanem a közömbösség fenyegeti egyedül - írja Marx.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)