Remaking Literary History
A történelmet mindig rosszul írják, és ezért mindig újra kell írni. (George Santayana) Az irodalom és a történelem kapcsolatának vizsgálata továbbra is heves kritikai és tudományos vitákat vált ki.
Az ebből az erjedésből eredő új hibrid kategóriák mellett - életírás, fikciókritika, történelem alulról stb. - új irodalomtörténetek sokasága jelent meg, új módjai az írott szó és a történelmileg kötött világ közötti kapcsolatok nyomon követésének. Ennek eredményeképpen újraindult a vita az irodalmi és a nem irodalmi megkülönböztetéséről, a különböző nemzeti irodalmak között zajló párbeszédekről, valamint az irodalmi szöveg relatív státuszának más kulturális formákhoz viszonyított meghatározásáról.
Az Irodalomtörténet újragondolása arra törekszik, hogy tisztázza az e vitákból eredő kérdések és álláspontok sokféleségét. A könyv megközelítésének középpontjában a múlt szigorú és konstruktív megkérdőjelezése áll, diszciplináris határokon átívelően.
Ez négy részletes és lebilincselő fejezeten keresztül valósul meg, amelyek az emlékezet és a felejtés kapcsolatát vizsgálják; azt, hogy mit jelent a történelem "alanyának" lenni; a trauma és a megváltás iránti felfokozott érdeklődést; valamint a történelmi újraalkotás kérdését, amely bemutatja, hogy a történelem felülírása hogyan élteti továbbra is az irodalmi képzeletet. Az irodalom- és történelemtudósok mellett az Irodalomtörténet átalakítása az irodalomelmélet, a jogi tanulmányok, valamint a kulturális és médiatudományok hallgatóinak is érdekes lehet.