Olvasói vélemények
Összegzés:Larry Hurtado könyve a korai kereszténység sajátosságait vizsgálja társadalmi-vallási kontextusában, hangsúlyozva, hogy miként különbözött a környező kultúráktól, és hogyan hatott rájuk. A szöveg részletesen bemutatja a korai keresztény gyakorlatok különböző nézőpontjait, az etikát és a pluralista római társadalomban felmerülő kihívásokat. Számos kritika elismerően szól a könyv meglátásairól és a kutatás mélységéről, bár vannak kritikák a terjedelmével és az ismétlődéssel kapcsolatban.
Előnyök:⬤ A korai kereszténység társadalmi-vallási kontextusának mélyreható elemzése.
⬤ Jól kutatott, a korai keresztény gyakorlatok és etika számos nézőpontját bemutató kötet.
⬤ Betekintést nyújt abba, hogy a kereszténység hogyan hívta ki a meglévő kulturális normákat, és hogyan járult hozzá a nyugati civilizációhoz.
⬤ Tudósok és laikusok számára egyaránt hozzáférhető, így a különböző célközönségek számára is jól olvasható.
⬤ Jelentős betekintést nyújt a kereszténység sajátosságaiba és alapító szövegeibe.
Hátrányok:⬤ A prózát gyakran hosszadalmasnak és ismétlődőnek írják le, ami arra utal, hogy a könyv lehetne lényegesen rövidebb is.
⬤ Egyes olvasók egyes részeit száraznak találták.
⬤ Az árat a könyv szerkezetét tekintve borsosnak tartják.
⬤ Néhányan kritizálják a szerző liberális álláspontját egyes újszövetségi szövegek ihletettségével kapcsolatban.
⬤ Hiányzik az éles szervezés és struktúra, és egy világosabb tartalomjegyzéket és több alcímet követelnek.
(55 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Destroyer of the Gods: Early Christian Distinctiveness in the Roman World
Könyv tartalma:
"Buta", "ostoba", "irracionális", "egyszerű". "Gonosz", "gyűlölködő", "makacs", "antiszociális". "Extravagáns", "perverz". A római világ kemény ítéleteket mondott a korai kereszténységről - beleértve a kereszténység "újnak" bélyegzését is. Az újdonság nem volt római vallási erény.
Ennek ellenére, ahogy Larry W. Hurtado az Istenek pusztítója című könyvében bemutatja, a kereszténység új és sajátos vonásai és az ezekkel szembeni ellenállás ellenére is virágzott. Szinte minden más vallási csoporttól eltérően a kereszténység teljes mértékben elutasította a római világ hagyományos isteneit. A kereszténység egy új és másfajta vallási identitást is kínált, amely nem az etnikai hovatartozáson alapult. A kereszténység jellegzetesen "könyves" vallás volt, a szövegek előállítása, másolása, terjesztése és olvasása központi szerepet játszott a hitében, sőt egy sajátos könyvformát, a kódexet részesítette előnyben. A kereszténység ragaszkodott ahhoz, hogy hívei másképp viselkedjenek: a pogány vallási környezetre jellemző egyszerű rituális előírásokkal ellentétben a keresztény hit felvállalása magatartásbeli átalakulást jelentett, amely sajátos és újszerű etikai követelményeket támasztott az emberekkel szemben. Kétségtelen, hogy a római világ számára a kereszténység egyszerre volt új és más, és sokak számára veszélyeztette az akkori társadalmi és vallási konvenciókat.
Az istenek elutasításában és a szövegek központi szerepében a korai kereszténység nyilvánvalóan a zsidó eredetéből örökölt elkötelezettségeket tükrözte. Ezek a sajátos vonások azonban már nem azonosultak a zsidó etnikummal, és a korai kereszténység hamarosan agresszívan transzetnikai jellegűvé vált - egy újfajta vallási mozgalommá. Etikai tanítása is mutatott némi hasonlóságot a korabeli filozófusokéval, ám e nagy tanítókkal és elkötelezett tanítványaik kis köreivel ellentétben a korai kereszténység a megtérés pillanatától kezdve kemény követelményeket támasztott minden követővel szemben, és ezzel újszerű társadalmi projektet hozott létre.
A kereszténység újdonsága nem volt dicsőséges jelvény. A keresztényeket ateistáknak nevezték és politikai felforgatással gyanúsították, a rómaiak pedig egyformán megvetést és gyanakvást váltottak ki belőlük. Mégis, amint azt Az istenek pusztítója bemutatja, a történelem iróniája, hogy a korai kereszténységnek éppen azok a vonásai, amelyek a rómaiak szemében megkülönböztethetővé és kifogásolhatóvá tették, mára olyannyira mindennapossá váltak a nyugati kultúrában, hogy észrevétlenül maradtak. A kereszténység segített elpusztítani egy világot és létrehozni egy másikat.
